Mindebben nagy szerepe volt a Hangvető projektnek, mely két évtizede foglalkozik jórészt rendezvényszervezéssel, világzenei tehetségek felkutatásával, zenei tartalmak menedzselésével és kulturális fejlesztési stratégiákkal. Ez persze elég szárazon hangzik így felsorolva, az azonban tény, hogy a Hangvető számos városban segített már a kulturális, zenei élet felpörgetésében, mire cirka 5-6 évvel ezelőtt Muraközy Péter javaslatára beszálltak Veszprém és a Bakony-Balaton régió Európa Kulturális Fővárosa programjának megtervezésébe és kivitelezésébe. Szóval az, hogy itt vagyunk egy hónappal egy sikeres EKF év után, nagyban köszönhető nekik is.
Meg annak, hogy sok korábbi EKF várossal ellentétben a csapat, ami egykor megálmodta a víziót, együtt maradt a kivitelezés idejére is, és hogy ezt a víziót – úgy tűnik – termőre tudta fordítani, valóban adni tudott az itt élőknek, ahogy arra Weyer Balázs programigazgató kitért a Fotonban tartott projektzárón.
De mit is kaptunk pontosan a Hangvető csapatától? Nos, nagyon röviden: az InterUrbánt, a Hangjátékot és a Hangárt, a BALKAN: MOST Fesztivált, az UNESCO – A zene városa címet, a Találkozások zenevárosban és a CityRocks koncertjeit. Kicsit bővebben: egy egész éves programsorozatot, amely során 25 országból és 29 városból érkezett hozzánk 447 művész, hogy megismertessenek bennünket Kolumbia táncaival és lüktető ritmusaival, tradicionális flamenco előadásra hívjanak bennünket vagy éppen fergeteges utcai technocirkusz során tomboljanak velünk együtt. Egy elképesztően izgalmas közös zenélést a CityRocks cím alatt, ahol több mint 400 zenész muzsikált együtt közel 7000 fős közönség előtt, és ahova az ország számos pontjából érkeztek muzsikusok, mert egy ennyire fesztelen örömzenélős buli nem minden nap adatik meg. Egy korokon, kultúrákon és műfajokon átívelő koncertsorozatot, amely során bizonyossá vált, hogy a zene nem ismer határokat: az oláh cigány zene felcsendülhet szimfonikus átiratban, a marokkói szakrális dallamokat meg a magyarok is zseniálisan előadhatják afrikai kollégáikkal együtt.
És leginkább egy olyan programot, amivel sikerült a legtöbbet és legboldogabban zenélők városává válnunk. Ez utóbbi a 2021 őszén indult Hangjáték projekt, amely tulajdonképpen arra az egyszerű gondolatra épült, hogy zenélni jó. Jó, mert átrepít egy másik dimenzióba, mert feltölt, mert megnyugtat, mert terápiás jelleggel bír, mert összekapcsol egy közösséggel és önmagaddal, mert fejleszti a kognitív képességeket, mert általa kifejezheted önmagad és az érzéseid, mert egy rossz napot is képes feldobni. És mindebben a jóban akkor is részesülhetünk, ha 5 vagy éppen 65 évesek vagyunk, és ha nincsen igazából semmilyen előzetes képzettségünk, sőt talán még különösebben ügyesek sem vagyunk. Mert nem ezen múlik.
Bár a csapat elég sokat tett azért, hogy aki szeretné, akár csak hobbi szinten is képezni tudja magát, illetve lehetősége legyen jobban elmélyedni a zenében. Főző Zsolt, a program vezetőjének beszámolója szerint az egyik ilyen pillér volt a Hangár Könnyűzenei Központ létrejötte a Dimitrovban, ahol tulajdonképpen egy nagyon komolyan felszerelt, hangszigetelt próba- és előadótermekkel ellátott iskolát hoztak létre 2022 tavaszán, és ahol másfél évvel később már 150 diák tanult hét hangszeren 10 tanártól. Az emberek elérésében fontos szerepet töltöttek be a zenélést népszerűsítő kampányok, az olyan egyéb zenei programok, mint a játékos zeneelméleti előadások gyerekeknek, a hangszerbemutatók, a nyári fesztiválokon a KOKAS foglalkozások, illetve az olyan könnyen hozzáférhető zenei programok, mellyel kifejezetten a még nem, de lehetőség esetén szívesen zenélő embereket szerették volna megszólítani és bevonni akár csak egy-egy alkalommal is például egy örömdobolás, ukulele, handpan, didgeridoo oktatás, elektronikus zenei workshop, családi énekkör vagy zenés színházi workshop keretében. Hogy ez mennyire volt sikeres? A statisztikák szerint eléggé: két év alatt összesen 7697 fő zenélt velük, az egy városban hangszeren játszók európai átlagának számító 6%-ot pedig Veszprémben 10%-ra hozták fel. Persze az igazi siker az lesz, ha ezeket az eredményeket hosszú távon is tudjuk majd tartani, immár EKF cím nélkül. Ugye bebizonyítjuk, hogy tudjuk?
A Hangvető projektjeinek zenei hanganyagából egy exkluzív hat számos EP is készült, melyet az EKF vezetői, illetve a Hangjáték tanárai kaptak meg bakelitlemezen.