Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján

2024. február 16. 21:02
Pannónia provincia virágkorában pezsgő élet zajlott megyénkben: a Balaton-felvidéken villagazdaságok sorakoztak és a Bakonyalján is számos, erre az időszakra datálható kőépületet maradványait találták meg a régészek. Péterváry-Szanyi Brigitta a Pápai járásban zajlott kutatásokon keresztül mutatta be a térség római emlékeit a Múzeumi Szabadegyetem februári előadásában kedden, a Laczkó Dezső Múzeumban.

A Balaton-felvidéki római kori villagazdaságok legékesebb példája Baláca, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelyet tart fenn, és ahol közvetlen tapasztalatot szerezhetünk arról, milyen lehetett fénykorában egy ilyen birtokközpont, és hogyan zajlott itt az élet.  A Balaton-felvidéken elsősorban észak-itáliai veteránok szerezhettek birtokot maguknak, és a Balaton közelségével, a lankás tájjal megidézhették hazájuk hangulatát. 

Hogy megyénk területe mennyire népszerű volt, azt a lelőhelyek nagy száma és a birtokok sűrűsége is mutatja. Veszprém vármegyében összesen 173 római kori kőépületet ismerünk, ebből 71 a Pápai járásban található. Itt, a Bakonyalján a kisméretű birtokok központjai átlagosan két kilométerre helyezkedtek el egymástól. 

Péterváry-Szanyi Brigitta (Fotó: Domján Attila / vehir archív)Péterváry-Szanyi Brigitta (Fotó: Domján Attila / vehir archív)

Péterváry-Szanyi Brigitta keddi előadásában négy lelőhely feltárásáról, és az ottani tapasztalatokról számolt be; ezek Béb, Magyargencs, Csót és Bakonyszücs közigazgatási területén találhatók. A helyszíneket első körben légi felvételekkel mérték fel: a földben található kőfalmaradványok miatt a növényzet nem tud úgy megerősödni, így madártávlatból szépen kirajzolódik az egykori épületek alaprajza, ami nagy segítséget jelent a kutatások tervezésekor. Ezt követően magnetométerrel és talajradarral végeztek vizsgálatokat, anélkül, hogy a talajt megbontották volna. A talajradart kifejezetten a kőépületek kutatására vetették be, míg a magnetométerrel feltételezett gödröket, árkokat is kerestek. 

A helyszíneket előbb szisztematikusan, sávokban bejárták, begyűjtötték a felszínen található maradványokat (ezek nagyrészt figulák, személyes díszek, fülbevalók, gyűrűk, tegula-töredékek). Különösen Bében és Csóton volt nagy a leletsűrűség: előbbi helyszínen 278, utóbbin 295 római kori lelet került elő. Pénzlelet Bében és Magyargencsen került elő nagyobb számban, jellemzően a 4. századból.

Római veteránok élhettek a birtokokon? (Illusztráció: Szalai Csaba / vehir archív)Római veteránok élhettek a birtokokon? (Illusztráció: Szalai Csaba / vehir archív)

Végül következhetett a feltárás: helyszínenként nagyjából 25 négyzetméternyi területet áshattak fel a régészek. Magyargencsen egy nagyobb épületet és egy melléképületet találtak. A bébi lelőhelyen intenzív földművelés folyt az elmúlt évszázadban, 60-70 centiméter mélyen – helyenként mélyebben is –szántották a területet, emiatt a falak nem maradtak meg. Az egykori épület közelében korábbról származó, halomsíros temető nyomait is felfedezték. Csóton egy kisméretű épület falainak alapozására bukkantak rá, a beomlott tetőréteg alatt meglelt sárga sóderréteg egy a ház körül kialakított járdára utal. Bakonyszücsön egy falfestmény maradványaira is rátaláltak.

Noha a Balaton-felvidéki villákkal összemérve a Pápa környékén megtalált épületek kicsinek számítanak – és például padlófűtés nyomait sem fedezték fel a régészek, holott ez bevált fűtési mód volt a római villákban – ezek a lakóépületek csak saját koruk luxusingatlanjaihoz mérten nevezhetők kicsinek:

jellemzően 5-9 helyiséget foglaltak magukba és 225-525 m2 alapterületűek voltak, ami egy mai átlagos lakóház két-háromszorosa. 

Mindezeket végigtekintve a régészek egyelőre nem sokkal jutottak közelebb ahhoz, hogy képet alkothassanak a megyénkben élt római lakosságról. Ugyan kerültek elő hadsereghez kapcsolható tárgyi leletek, de nem sikerült egyértelmű bizonyítékot találni arra, hogy ezek a birtokok megtelepedett veteránok tulajdonában lettek volna. A leletanyag alapján a 3-4. századokban használták aktívan a megtalált épületeket, nem tudni azonban, mi lett az itt élők sorsa, miután Pannónia provinciát elvesztette a birodalom. A sűrű birtokhálózat azonban magában hordozza a lehetőséget, hogy további kutatásokkal ezekre a kérdésekről is pontosabb képet alkothassanak a szakemberek. 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Kutyacsaholás a színházban állatvédelem Kutyacsaholás a színházban Van kutyabarát kávézó, étterem, könyvtár, hivatal, de egy színházban eddig meglepő lett volna négylábúakkal találkozni. A Veszprémi Petőfi Színház viszont most ebben is formabontó volt, ugyanis a VII. Lélektől Lélekig Fesztiváljának szombati napján az állatvédelemnek és a felelős állattartásnak is szentelt egy beszélgetést, így pedig a teátrum előcsarnokában az érdeklő közönség soraiban feltűnt több kutya is. ma 14:14 Mert a néptánc öröm Mert a néptánc öröm Nagysikerű gálaműsorral ünnepelték szombaton az Agora Kulturális Központ nagytermében a veszprémi néptánc ötvenéves töretlen sikerét. Ennek zászlóshajója a Veszprém-Bakony táncegyüttes, akik pontosan fél évszázada kezdték el a magyar néptáncot olyan szinten űzni, hogy azóta nem túlzás azt állítani, hogy nemzetközileg is ismertek lettek. A gálán az új generáció és a szenior korosztály is képviseltette magát. Porga Gyula polgármesternek pedig igaza volt: a néptánc az öröm. tegnap 23:13 Az érzelmeket vették célkeresztbe a Veszprémi Petőfi Színháznál. Eltalálták. Petőfi Színház Az érzelmeket vették célkeresztbe a Veszprémi Petőfi Színháznál. Eltalálták. Pénteken délután hivatalosan az első napjával, valójában a nulladik nap után már a másodikkal vette kezdetét a Veszprémi Petőfi Színház Lélektől Lélekig Fesztiválja. Magyar kuriózumként a veszprémi teátrumnak ezúttal is sikerült a programjával a színházat tágabban értelmezni a színjátszásnál, olyan társadalmi üzenetek közvetítőjeként léptek fel, amelyek mindenkit érintenek, nemtől, kortól, vallástól, szociális helyzettől függetlenül. tegnap 9:00 Operalegendák egy színpadon Operalegendák egy színpadon Varga Róbert kulturális újságíró nagyot álmodott, amikor kitalálta, a veszprémi Agórában olyan nagy neveket ültet le egy asztalhoz, mint Rost Andrea, Pitti Katalin, Kalmár Magda és Miller Lajos. 2024. április 19. 14:20

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.