Vajdahunyad vára – Budapest, Magyarország
Bemelegítésként kezdjünk egy közismert példával! A vajdahunyadi vár a 14-15. században épült a ma Romániában található Hunedoara (Vajdahunyad) nevet viselő településen. A birtok 1409-ben került a Hunyadiak tulajdonába, a család ezután építtetett lovagvárat, amit aztán később Bethlen Gábor alakított át a 17. században. A vár mintha a magyar Roxfort lenne: magasba törő tornyai, a bejáratához vezető híd szinte kiáltanak azért, hogy valaki fantasy filmet forgasson benne.
Nem kell azonban elzarándokolnunk Erdélybe, ha látni szeretnénk: elég kilátogatnunk a Városligetbe. Az itt található másolat a honfoglalás ezeréves évfordulójára készült 1896-ban, néhány év után azonban veszélyessé vált, ekkor elbontották és újraépítették. 1908 óta a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont.
A „rossz helyen” található épületek kategóriában azért is díjnyertes ez a budapesti helyszín, mert nemcsak a vajdahunyadi várat idézi meg, hanem megtaláljuk itt a jáki templom kapuját, a segesvári vár bástyatornyát vagy épp a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélyét is.
Szabadság-szobor – Párizs, Franciaország
A New York-i Szabadság-szobor történetét is sokan ismerik: azt Franciaország ajándékozta az Egyesült Államoknak az USA függetlenségének kikiáltásának századik évfordulójára. A művet Frédéric Auguste Bartholdi szobrászművész alkotta meg, ahhoz pedig, hogy a szerkezet képes legyen megtartani a hatalmas tömeget, Gustave Eiffel mérnöki tudására is szükség volt. Több mint másfél évtizednyi munka után végül 1886-ban leplezték le.
A munkafolyamat részeként Bartholdi 1870-ben készített egy kis méretű modellt, amit a Luxembourg-kertben találunk, sokkal jobban vonza a tekintet azonban egy másolat, ami a Szajna egyik szigetén áll. Ez a Szabadság-szobor negyedakkora, mint a New York-i, és – kölcsön kenyér visszajár – a francia főváros az amerikaiaktól kapta ajándékba 1889-ben, a nagy francia forradalom századik évfordulóján. Érdekes a másolat tájolása is: eredetileg ugyanis úgy helyezték el, hogy az Eiffel-toronyból jól látható legyen, 1937-ben azonban elforgatták úgy, hogy az eredeti, New York-i szobor felé nézzen.
Egri vár – Pilisborosjenő, Magyarország
Amikor a hatvanas években Sinkovits Imre Dobó István bőrébe bújva szembenézett a karórás törökökkel az Egri csillagok forgatásán, valójában nem az egri várat védte. A hevesi megyeszékhely az évszázadok alatt körbenőtte az eredeti helyszínt, így nehéz lett volna a lakóteleppel a háttérben megidézni a középkori hangulatot. Így hát megépítették az egri vár kicsinyített mását Pilisborosjenő határában, és itt került sor az ostromra.
A várrom könnyen elérhető az Országos Kéktúra útvonaláról kis kitérővel, a kék jelzésű tanösvényen keresztül.
Lánchíd – Marlow, Egyesült Királyság
Az első kőhíd építését Pest-Budán gróf Széchenyi István kezdeményezte, a terveket William Tierney Clark készítette, a kivitelezésért Adam Clark felelt – ezeket mind tudjuk. Kevésbé közismert tény azonban, hogy William Clark nem a nulláról rajzolta meg az azóta ikonikussá vált átkelőt, hanem egyszerűen csak leporolta egy korábbi projektjét, és azt igazította az aktuális megrendelő igényeihez és a helyszín jelentette kihívásokhoz. Így fordulhat elő, hogy a Lánchíd egy kisebb, kevésbé díszes, ám jól felismerhető változatát megtalálhatjuk a Temzén, a Buckingham megyei Marlow településnél.
A mai Marlow Bridge 1829 és 32 között épült (a budapesti nagy testvér terveit 1838-ban adta le Clark), egy korábban a közelben összeomlott fahíd pótlására. A kis angol település természetesen más költségvetést és más elvárásokat támasztott a tervező elé: a magyar fővárosban reprezentatív szerepet is kapott az átkelő, így az díszesebb, valamint a Duna is jóval szélesebb Pestnél, mint a Temze Marlow-nál: utóbbinál nagyságrendileg ötven métert kellett áthidalni, szemben a budapesti több mint 360 méterrel. Mindenesetre a Marlow Bridge karakterében jól felismerhetők testvérének vonásai, így nem véletlen, hogy a létesítmény vonzza a magyar turistákat.
Eiffel-torony – Párizs, Oroszország
Időnként még az oroszok is jelét adják a humorérzéknek. Ez történt, amikor a Cseljabinszk régióban található Párizs nevű falucskában egy mobil átjátszó tornyot kellett építeni, az orosz mérnökök szeme pedig felcsillant a „Párizs” és „torony” szavak láttán. Rögvest munkához is láttak, és 2005-ben elkészült az Eiffel-tornyot mintázó mobiltorony a 2400 lakosú falucskában. A település egyébként 1842-ben jött létre, és nevét a Napóleon ellenében 1814-ben megnyert párizsi csatáról kapta. A párizsi torony ötödakkora, mint az eredeti, párizsi. Remélem, tudják követni. Ide kattintva egy egészen szürreális fotóriportot is végigböngészhetnek.
Oroszországban találunk másik Eiffel-másolatot is: a dél-szibériai Abakan város egyik lakótelepén egy egész vállalható replika áll, ez azonban mindössze 14 méter magas.