Aki járt mostanában bármilyen bevásárlóközpontban, annak nem csak az elszabadult árak és a már október végén berobbantott karácsonyi hangulat láttán szaladt magasra a szemöldöke, hanem azzal is szembesülhetett, hogy egyre többféle terméket próbálnak meg az AI-ra hivatkozva eladni. Egymást érik az energia- és üdítőitalok, amelyeknek az ízét a mesterséges intelligencia álmodta meg; és a sportszergyártók is sorra hozzák ki az algoritmus által tervezett cipőket és egyéb ruházati termékeket.
A minap, amikor a napi híreket szemléztem az MTI felületén, az alábbi címmel találkoztam: Mesterséges intelligencia támogatásával fejlesztett pékárukat a Hajdúsági Sütödék Zrt.
A távirati iroda jelentése szerint a pékek több mint fél tucat MI-platformot vontak be a munkájukba: a termékötletek, a konkrét receptúrák, a technológiai szempontok, a marketing, a kommunikáció és a kreatív elemek (honlapok, vizuális, zenei és verbális megoldások) kialakításába. Azt azért hozzátették, hogy a tesztek során az ízekről és a termékélményről kizárólag emberek alkottak véleményt.
Úgy tűnik, mi, az emberiség, végképp elvesztettük a sütnivalónkat.
Az önirónia kedvéért ezt az illusztrációt a Crayon mesterséges intelligancia alapú képgenerátor készítette nekem.
Ne értsenek félre, nem akarom a mesterséges intelligenciát en block máglyára küldeni. A gépi tanulás és az óriási adattömeg gyors áttekintése valóban áttörést jelenthet bizonyos területeken. Jó példa erre az IBM Watson nevű adatfeldolgozó rendszere, amit a diagnosztikában alkalmaznak sikerrel. A Watson segíthet a korai stádiumban lévő elváltozások felismerésében, az algoritmus a hatalmas minta alapján ugyanis már olyan eltérésekre is rámutathat egy-egy felvételen, amit az ember még nem feltétlenül vesz észre. De nagy hasznát veszik a mesterséges intelligenciának a tudományokban is; a csillagászatban például a technológia fejlődése olyan méreteket öltött, hogy a rengeteg rögzített adatot tulajdonképpen képtelenség emberi erővel feldolgozni, az AI pedig segíthet kiválogatni a milliószámra végzett mérések közül azokat, amelyek az adott kutatás számára relevánsak lehetnek. De nemcsak ennyire távoli és megfoghatatlan területeken keletkezik irdatlan mennyiségű adat, hanem a mindennapokban is: az iparban a big data korszakát éljük, a mesterséges intelligencia alkalmazása nélkül egyre nehezebbé válik rendet vágni a folyamatok között.
A mesterséges intelligencia tehát jó és hasznos, ha olyan feladatokra alkalmazzuk, amik meghaladják az ember képességeit, például – ahogy fent említettem – átláthatatlan mennyiségű adat feldolgozására.
A kreativitást viszont nem lehet gépekkel kiváltani. Az algoritmus nem képes az intuícióra, csak a meglévő kártyáit tudja keverni – igen, milliószor több kártyalapot képes a kezében tartani, mint az ember, így látszólag újszerű variációkat tehet le az asztalra, nem képes azonban új lapokat kitalálni, és újragondolni a játékszabályokat. Az emberiség fejlődését mindig a kreatív megoldások, az intuíció hajtotta előre; az alkotás, a művészetek a történelmünk legelső pillanatától kezdve jelen voltak. Ha ezt kiszervezzük a robotoknak, akkor megelégszünk a múlt lapjainak újrakeverésével és lemondunk a fejlődésről. Ráadásul önként, tapsikolva. A mesterséges intelligenciának nem lesz szüksége lázadásra: mire a hatalomátvétel egyáltalán eszébe jutna, mi már rég lemondtunk arról, ami emberré tesz minket.
