Ezúttal két helyszínt: a Szent Imre-templomot és a székesegyház altemplomát kereshették fel azok az érdeklődők, akik részt vettek a vezetett túrákon – természetesen minden biztonsági előírást betartva, hiszen az EKF év elmúltával ismét építési területté vált a vár jelentős része.
Különleges húsvéti díszletek a piarista templomban
A piarista templomban egy különleges építmény fogadta a látogatókat az állványok gyűrűjében: márványnak tűnő oszlopok övezte, aranyozott faragványokkal díszített, kupolás kápolna, melyben a ravatalon Krisztus szobra fekszik. A szent sírt ábrázoló installáció a 18. században készült, és a Pápa környéki Ugod településen használták a húsvéti liturgia díszleteként. Nagypénteken állították fel, és a virrasztáskor, amikor csak gyertyák világították a templomban, szakrális hangulatot teremtett az építmény.
Ami egyébként a meggyőző festés ellenére valójában nem márványból, hanem teljes egészében fából készült, könnyen és gyorsan össze- (és szét)szerelhető: négy ember egyetlen óra alatt össze tudta állítani. Nem tudni pontosan, mikor került Ugodról Veszprémbe, de az biztos, hogy az elmúlt évtizedeket „lapra szerelve”, a kanonoki ház padlásán töltötte. A tervek szerint az építményt restaurálják, majd a főegyházmegyei gyűjtemény részeként a szélesebb közönség számára is bemutatják.
Még törik a fejüket, hogyan mentsék meg Padányi síremlékét
A székesegyház altemplomának egyik oldalkápolnájában nyugszik Padányi Biró Márton egykori veszprémi püspök, akinek síremléke komoly fejtörést okoz a restaurátoroknak. Az egész várra jellemző, hogy az épületek alulról nedvesednek, ez a probléma a székesegyházat is sújtja (éppen emiatt kellett védőréteggel lezárni a falfestményeket is a templomban), ráadásul legsúlyosabban a Padányi síremlékét tartalmazó kápolnát érinti.
A magas páratartalom kikezdte a síremléket is: a gipszből öntött díszítő szobrok károsodtak, a kőből készült, műmárvánnyal díszített szarkofág is megrepedezett. A talaj nedvességtartalma miatt szükséges lehet a síremlék vízzáró szigetelése is. Mindez azért sem egyszerű, mert a kegyeleti szempontokat figyelembe véve nem szeretnék megbontani a püspök síremlékét – előfordulhat azonban, hogy annak restaurálását csak elemeire bontva lehet elvégezni.
Padányi egyébként előrelátóan még életében megtervezte a temetését és elkészíttette síremlékét. 1762-ben hunyt el. Sümegen ravatalozták fel, majd Veszprémbe szállították, ahol az egész város megmozdult, hogy méltóképpen helyezzék örök nyugalomra, tömegek érkeztek a temetésre az egész egyházmegyéből.
A két fő látványosság mellett a hétvégi idegenvezetések résztvevői megismerkedhettek a piarista rend veszprémi történelmével és az ezeréves székesegyház átalakulásával az évszázadok újabb és újabb bővítései, átalakításai, felújításai során.
