Az olvasási szokásokról évente születnek statisztikák, a legutóbbi, 2023-mas adatok pedig azt mutatják, hogy a magyar lakosság még mindig értéknek tartja azt, ha kezébe vehet egy könyvet és olvashatja azt. A leggyakoribb indok, amit felhoznak azzal kapcsolatban, hogy miért nem teszik ezt sűrűbben, az nem is egzisztenciális, sokkal inkább az időhiány.
A magyarok olvasási szokásairól az ÉVA Magazin készített reprezentatív felmérést, ebből kiderült, hogy a felnőtt lakosság tizenöt százaléka naponta olvas könyvet. A hetente, vagy csak havonta könyvet olvasók aránya egyaránt tizenhárom százalék. Negyedévente a megkérdezettek kilenc százaléka olvas valamit, az alkalomszerű olvasók pedig huszonhárom százalékát tették ki a felmérésnek.
Tehát a magyar hetvenhárom százaléka évente legalább egyszer a kezébe fog valamilyen könyvet és körülbelül a lakosság negyede az, akik ezt nem teszik meg.
Ha pedig valaki azt gondolná, hogy az olvasás, mint kedvelt elfoglaltság főleg az idősebb korosztály tagjainak privilégiuma, azt a kutatás eredménye gyorsan meg is cáfolja, hiszen kitűnik, hogy a fiatal, 18-30 évesek körében sokkal kisebb azok aránya, akik egyáltalán nem olvasnak, szemben az idősebbekkel. Az ötvenévesek nagyjából harminc százaléka az, aki nem olvas.
Érdekes eltérés látszik abban, hogy nemek szerint ki milyen könyvet szeret a kezébe fogni. A nőknél dominálnak a könnyedebb regények, míg a férfiak inkább a dokumentarista könyveket szeretik. Népszerűek az önismereti könyvek is, sőt a fiatalok körében ezek a legnépszerűbb olvasmányok. A felmérés egyébként megemlíti, hogy nagy befolyása van a kiadók marketingtevékenységének és a közösségi médiának is, hogy melyik könyvek kerülnek a sikerlisták élére.
Az olvasás hasznos elfoglaltságát tehet még nem kell temetni, viszont a statisztikus felhívják arra is a figyelmet, hogy a mostani számok a rendszerváltás idejéhez képest sokkal alacsonyabbak, gyakorlatilag harmadára esett vissza az olvasó emberek aránya.