Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A hazai borászat sokszínűsége egy külföldinek lehet útvesztő, de a magyarok éppen ezt szeretik

2024. április 25. 21:43
wine-barrels-2906864_1280
wine-barrels-2906864_1280
wine-barrels-2906864_1280
A magyar borok sokszínűsége egyszerre jelent előnyt és hátrányt is, amikor európai viszonylatban szeretnénk pozícionálni a palackokban mérhető büszkeségeinket. Magyarország borvidékeinek mérete összeadva akkora területet ad ki, mint Franciaországban csak a bordeaux-i. Mégis ezeken annyi fajtát termelnek a hazai borászok, ami zavarba tudja hozni akár a francia kollégáikat is. Szittnyai Zalánnal a Zwack Izabella borkereskedés borszakértőjével erről is beszélgettünk a közelgő Veszprémi Borszalon előtt.

Május 24-én a Várban, azon belül is a VEAB borospincéjében kinyit az első Veszprémi Borszalon, hogy aztán negyedévente rendszeresen összegyűjtse azokat a helyi borszerelmeseket, akik a minőségnek és a mennyiségnek is adóznának, igaz utóbbi esetében főleg a sokszínűségre, a megízlelt borok számára adnak és nem a pohár űrmértékére.

A Veszprémi Borszalonról annak ötletgazdájával, Zsandár Tamással korábban már beszélgettünk – ezt ide kattintva ismét el lehet olvasni – most viszont egy olyan kulcsszereplővel sikerült elmélyedni a magyar borok témájában, aki ugyancsak jelen lesz a borszalonon, mint kiállító, ráadásul több fajtával is készül majd.

Szittnyai Zalán a Zwack Izabella borkereskedés borszakértője nem tegnap kezdte a szakmát. A Borbarátok 7x7 könyv társszerzője már megélt több trendváltást a magyar borok dimenziójában, miközben otthonosan mozog a nemzetközi színtéren is.

Szittnyai ZalánSzittnyai Zalán

Viszont mielőtt kinyitnánk az ajtót az olasz proseccók és a francia champagne-ok felé, arra kértük Zalánt, hogy nézzünk körbe a magyar borvidékeken, mennyire színes az itthoni kínálat és ennek milyen visszhangja van szerte a világon? Mert ugye számtalanszor elhangzik az a mondat, amikor a magyar borokról van szó, hogy valójában azok csak Magyarországon világhíresek.

„Színesebb nem is lehetne. Ez igaz a borvidékekre és a szőlőfajtákra is.” – Kezdte Zalán az elemzését a hazai borhelyzetről. „Champagne-ban, Franciaországban többször jártam már borkóstolókon, volt olyan, hogy ide elkísért Légli Géza barátom is, ő a Balaton déli partján készít kiváló borokat. Azt tudni kell, hogy Champagne-ban összesen három szőlőfajtából készítenek borokat: Chardonnay-ból, Pinot Noir-ból és Pinot Meunier-ből. Ez a szentháromságuk. Amikor megkérdezték Gézát, hogy ő milyen fajtákkal dolgozik, és elkezdte sorolni az Olaszrizlingtől a Kékfrankoson és Merlot-on át az Irsai Olivérig, akkor a champagne-iak elcsodálkoztak, hogy Géza milyen gazdag borász lehet, hogy ennyi borvidéken vannak szőlői. Pedig valójában csak egy borvidéken borászkodik.”

Tehát sokszor a magyar határon túl nem is igazán tudják értelmezni, hogy milyen sokszínű a szőlőfelhozatal itthon. Néha pont ez a hátránya is a magyar boroknak, hiszen egy külföldi, kevésbé szakavatott ember könnyen elveszik ebben a kavalkádban.

Magyarországon 6 borrégióban összesen 22 borvidéket tartanak számon, ezek összterülete pedig akkora, mint például Franciaországon belül csak a Bordeaux-i borvidék.

A magyar ízlés pedig pont erre állt rá, hogy egyszerre tudunk kóstolni a sajátjaink közül klasszikus olaszrizlinget, furmintot, irsait, de ugyanígy világfajtákat is, mint a cabernet franc, vagy a kékfrankos.

Zalán a hosszú évek alatt nem csak a szőlőfajták változását követte végig – például, ahogy egyre inkább tűnnek el a hárslevelű és szürkebarát ültetvények, de helyettük megérkezett a savignon blanc – hanem a különböző trendek változásánál is ott volt.

„Sokáig azt mondtam, hogy Magyarország az irsai és a rozé hazája. Ma ez már sokkal árnyaltabb. A változásokat nagyjából évtizedes mértékben lehet látni. Amíg a 2000-es években mindenki rozét készített, mert azt keresték a legtöbben, ma ennek a kereslete visszaesett. Az Irsai Olivér viszont továbbra is slágertermék, de közben felzárkózott hozzá a Savignon Blanc is, ami egy játékosabb, kreatívabb bor tud lenni.”

De nem csak egyes szőlőfajták törnek előre, vagy szorulnak vissza a népszerűségi rangsorban, folytatta Zalán. A magyarok elkezdték fölfedezni az európai kuriózumokat is, mint amilyen a prosecco. Az Észak-Olaszországból származó tartályos erjesztésű pezsgő, ami csak az Itáliában őshonos Glera szőlőből készül mind ízvilágában, mind pedig árában befogadható a magyaroknak. De ugyanígy a buborékos vonalat képviselik a Champagne pezsgők is Franciaországból. Ezeket már palackban erjesztik 5-6 évig és emiatt egy szinttel magasabb árkategóriát is képviselnek, a magyar piacon így is sikerült gyökeret verniük.

Zalán nem ment el szó nélkül a pezsgőkészítés hazai úttörője a somlói Kreinbacher borászat mellett sem, akik, mint mondta megalapozták az új pezsgődivatot az elmúlt tíz évben Magyarországon, ami kinyitotta az ajtót a külföldi termékek előtt is.

A borszakértővel egyébként a veszprémi borkedvelők Kába-köve mellett, a Wine&Vinyl borbár pultjánál találkoztunk a legutóbbi borklub után, ahol a Bock pincészet történetét és borait ismerhette meg a veszprémi közösség. A villányi borászat részéről Bock Valér is ott volt, tőle tudjuk, hogy elődjeik még az 1800-as évek közepén érkeztek meg Németországból a környékre és kezdték el a borkészítést. Ahogy ő fogalmazott: „Az ősök a hajóból nem szálltak ki elég korán, így telepedhetett meg a sváb stílus Villányban.”

Az ő történetük is egy szelete annak a magyar sokszínűségnek, ami az itteni borászatokban jelen van és amiről Zalán is mesélt nekünk. Vele egyébként a Veszprémi Borszalonon is találkozhatnak majd az emberek, Zwack Izabella borkereskedés részéről a tokaji Dobogó pincéből hoz furmintokat, valamint a francia Lanson champagne-okból is lesz jó pár palack – ez amúgy a wimbeldoni tenisztorna hivatalos pezsgője is egyben – illetve a proseccókat az észak-olasz Ca' di Rajo borászat képviseletében kínálja majd.

balint_1080x1080
balint_1080x1080
balint_1080x1080
Hajas Bálint
további cikkek
1736531392-temp-DjKfed_cikktorzs_xl
1736531392-temp-DjKfed_cikktorzs_xl
1736531392-temp-DjKfed_cikktorzs_xl
A Franz Ferdinand lesz a sztárfellépő a Művészetek Völgyében A Franz Ferdinand lesz a zenei kínálat sztárfellépője idén a Művészetek Völgyében. A fesztivált július 18-tól 27-ig rendezik meg a Balaton-felvidéken, Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden - közölték a szervezők kedden az MTI-vel. 2025. február 11. 14:24
karpatibarbi-7
karpatibarbi-7
karpatibarbi-7
Kárpáti Barbara: A Jászai Mari feltámasztása című darab rólunk szól A Pannon Várszínház február tizennegyedikén mutatja be a Márton László által írt Jászai Mari feltámasztása című darabot, melyet Szelle Dávid rendezett, s a főszerepben Kárpáti Barbara látható, akit többek között arról kérdeztünk, milyen azonosságokat vél felfedezni személye és Jászai Mari személye között, milyen jellegű kihívás számára a szerep, és milyen próbafolyamat áll mögöttük. 2025. február 10. 13:55
szoc_kiallitas-1
szoc_kiallitas-1
szoc_kiallitas-1
SzocMODern – Zachar István kiállítása a Csikász Galériában A Művészetek Háza Veszprém szervezésében február 8-án megnyílt Zachar István képzőművész SzocMODern című kiállítása a Csikász Galériában. 2025. február 9. 11:30
ersekifilmvetites-10
ersekifilmvetites-10
ersekifilmvetites-10
„Ma is megállok a padnál, ahol régen éjjelente aludtam” A Veszprémi Érseki Főiskolán közönségtalálkozóval egybekötött filmvetítést szerveztek. A Szabadító című dokumentumfilm rávilágít, a bűnözés és a drogok világából van kiút. 2025. február 8. 18:14

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.