A KSH adatai szerint mutat egy kis csökkenést hazánkban a válással végződő házasságok száma, de így is rengetegen választják ezt a lehetőséget. Az átlagéletkor nagyjából 42-45 év, amikor a felek a házasságuk felbontása mellett döntenek, átlagosan 14 év után.
A bíróság bármelyik házastárs kérelmére felbontja a házasságot, de közösen is be lehet nyújtani. A megegyezésen alapuló bontás esetén a bíróság nem kéri az okok feltárását. Nem olyan bonyolult a válás menete Dr. Sass Rita elmondása szerint, ám célszerű ügyvédi segítséget igénybe venni, aki leveszi a terhet a vállunkról ebben a nehéz időszakban.
Válóper indítása
Lényeges, hogy házassági bontópert csak a házastársak indíthatnak, amit megtehetnek személyesen, vagy megbízhatnak vele ügyvédet. A pert megindító fél a felperes, a másik pedig az alperes, de ha közös megegyezés alapján indul a per, akkor is felperesként, illetve alperesként szerepelnek a felek.
Egy keresetlevelet kell beadni, amelyhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, illetve a házasságból született kiskorú gyermekek születési anyakönyvi kivonatát is. Ebben a helyzetben nem feltétlenül szerencsés a feleknek ezt önállóan megírni, egy ügyvéd szakszerűen el tudja készíteni.
Az első tárgyaláson a bíróság meghallgatja a személyesen megjelent feleket, megpróbálja őket kibékíteni, de ha nem sikerül, és van kiskorú gyermekük is, akkor elhalasztják a tárgyalást. Fontos tudni, hogy a békítést a bíróság a válóper bármely szakaszában megkísérelheti.
Mit tartalmaz a keresetlevél?
A keresetlevél tartalmát nagyban meghatározza, hogy közös megegyezéssel válnak-e a felek. Ebben az esetben a bíróság nem vizsgálja a házasság megromlásához vezető okokat, a megegyezés részleteit elég a tárgyaláson előadni a jóváhagyás miatt.
Az általános tartalmi elemeken kívül fel kell tüntetni a házasságból született és életben lévő gyermekek születési adatait, valamint azokat az adatokat, amelyek alapján a kereset indításának jogosultsága megállapítható.
Vannak még kérdések: ha meg tudnak egyezni a felek, akkor a bíróság jóváhagyhatja az egyezséget, viszont ha ez nem sikerül, akkor nem vehetik igénybe a megegyezésen alapuló bontás lehetőségét. Miről is van szó?
A járulékos kérdések
A megegyezésnek ki kell terjednie a szülői felügyeleti jog gyakorlására a közös gyermek tekintetében, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásra, illetve a gyermektartásra.
Ezeken felül a feleknek meg kell egyezniük a házastársak utolsó közösen használt lakásának igénybevételéről, valamint az esetleges házastársi tartásról is. A szülőknek azt kell elsődlegesen szem előtt tartani, hogy gyermekük a lehető legkevesebb mértékben sérüljön ebben a nehéz időszakban.
Ha nincs megegyezés, akkor bonyolódik a helyzet, mert fel kell tárni a házasság megromlásához vezető okokat. Ilyenkor már elengedhetetlen az ügyvédi közreműködés – a Drsass oldalt érdemes felkeresni ez ügyben – viszont a közös megegyezés lebonyolítása esetén is tanácsos megbízni, hogy gördülékenyen oldódjon meg ez a nehéz helyzet.
