A tanácskozást – amire szép számmal érkeztek a környékbeli vállalkozók – Markovszky György, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg. Mint mondta, az állandóan változó világban egyre gyorsabbak az átalakulások, és a vállalkozások egy részét ezek megijesztik, mert a megszokott gyakorlataink nem működnek az új körülmények között. Még a legnagyobb cégek is húsz százalékos forgalomcsökkenéssel néznek szembe a megyében, ezt nem könnyű túlélni, és emiatt ők is új gondolkodásmódra kényszerülnek, csakhogy ott olyan felkészült vezetés van, akik tudnak reagálni a változó körülményekre.
dr. Markovszky György
Markovszky rámutatott: sok vállalkozónak el kell gondolkoznia azon, hogy nem lenne-e praktikusabb alkalmazottként, biztos jövedelemért és biztos nyugdíjalapért dolgozni, mert ugyan bármilyen vállalkozást életben lehet tartani ideig-óráig trükkökkel, azonban előbb-utóbb eljön az idő, amikor ez már nem elégséges. Annál is inkább, mert hazánkban a környező országokhoz – például Ausztriához, Csehországhoz – képest rendkívül népes a kis- és közepes vállalkozók tábora, és a szűkülő piacon nem jut mindenkinek hely.
Veszprém vármegyében egyébként több mint kilencezer kkv működik, akikhez összesen 1,7 milliárd forintnyi támogatást juttatott el a kormányhivatal az elmúlt évben – ezt az adatot már Takács Szabolcstól, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal vezetőjétől tudtuk meg. Takács megjegyezte: a járási hivatalok foglalkoztatási osztályán segítséget tudnak nyújtani a vállalkozóknak a pályázati forrásokkal, állami ügyintézéssel kapcsolatos témákban. A kormány jelenleg is biztosít a munkába járásra, lakhatásra, képzésekre irányuló támogatást.
Takács Szabolcs
Hogy milyen utat járt be a magyar gazdaság az elmúlt években, hol tartunk most, és mit hoz a közeljövő, arról dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt. Mint mondta, a tízes évek gazdasági növekedése megtorpant, egymást érték az előre nem látható válságok: a covid, a háború és az energiaárak elszaladása, az infláció felerősödése, a kamatszint emelkedése, amelyek napról napra újabb kihívások elé állították a vállalkozókat. Mostanra azonban nagyjából visszaállt a növekedési pályára az ország.
Ezt megerősítette Suppan Gergely makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkár is. Az általa bemutatott adatokból az látszik, hogy Magyarország fejlődése újraindult, az inflációt le tudtuk törni – köszönhetően a termelői árindex beesésének és a nyersanyagárak csökkenésének. Mostanra már az élelmiszerárak is csökkenő tendenciát mutatnak. Újraindult a növekedés, az exportpiacaink azonban gyenge állapotban vannak.
Suppan Gergely
Suppan fontos feladatnak nevezte a fogyasztás ösztönzését, amely a belső piacra termelő vállalkozások növekedésének záloga; illetve a munkaerőpiac serkentését. Mint mondta, az év első három hónapjában az inflációt meghaladó mértékű átlagos béremelkedést regisztráltak az országban, a kiskereskedelmi forgalom azonban nem követte ezt a trendet. Ennek több oka is van: a háztartások egyelőre még óvatosak, tartalékolnak, és a fogyasztási cikkek helyett egyre inkább szolgáltatásokra költik el a pénzüket: élményeket vásárolnak, utaznak, a turizmus nálunk és külföldön is dübörög.
Ami a jövőt illeti, a kamatcsökkentési ciklus várhatóan lassulni fog és hat százalék körüli szinten áll majd be a kamatszint. A béremelkedés tovább folytatódik, mert az elvándorlók nagy száma miatt roppant feszes a munkaerőpiac – ennek a folyamatnak az lesz a vége, hogy egy ponton, évtizedes folyamat eredményeként a bérszínvonal el fogja érni a nyugati országokét, mert csak így lehetünk versenyképesek, és tudjuk nemcsak megtartani, de visszacsábítani is a munkaerőt.
Az iparkamara rendezvénye kerekasztal-beszélgetésekkel, előadásokkal folytatódott, és a vállalkozóknak arra is lehetősége volt, hogy kötetlenebb formában építsék kapcsolati hálójukat.
