Azok számára, akik szociális szorongással küzdenek, vonzóbbnak tűnhet nemet mondani a meghívásokra és inkább otthon maradni. Csakhogy hosszú távon inkább erősíti a szorongást a társasági események kihagyása; minél jobban elszokunk attól, hogy emberek között vagyunk, annál nehezebb lesz legközelebb rászánni magunkat.
Ismerős lehet az érzés, hogy igent mondtunk egy meghívásra, de ahogy közeledik az esemény, egyre kevésbé vágyunk rá. Néhány órával indulás előtt, amikor már készülődni kellene, elkezdünk kifogásokat gyártani, úgy érezzük, hogy inkább otthon szeretnénk maradni, és hogy semmi kedvünk az egészhez. Fejben azokat a forgatókönyveket pörgetjük, mi sülhet el rosszul.
Pocsék érzés, és óriási a csábítás, hogy az ember inkább bebújjon a takaró alá, elindítsa a Netflixet, és megmaradjon a maga világában. Csakhogy a Psychology Today által szemlézett kutatások szerint ez a legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk. A szociális szorongással küzdők ugyanis – bár valóban nehezen élik meg a közelgő összejövetelek „fenyegetését”, valójában az est végére jobban érzik magukat, mintha otthon maradtak volna.
Fotó: Helena Lopes / pexels
A University of South Florida és a George Mason University kutatásaiban összesen 81, diagnosztizáltan szociális szorongással küzdő embert kértek meg, hogy két héten át rendszeresen naplózzák, hogy érzik magukat, inkább pozitív vagy inkább negatív érzések uralkodnak rajtuk. A kérdést naponta ötször, véletlen időpontban küldték ki, és a résztvevőknek azt is meg kellett jelölniük, egyedül vagy társaságban vannak-e épp.
Mindkét egyetem kutatásában jóval több pozitív érzésről számoltak be azok, akik társaságban töltötték az idejüket, mint azok, akik egyedül. Ez azt mutatja, hogy a szociális szorongást nem erősítette, hanem éppen hogy enyhítette az, ha közösségi életet éltek a kutatásban résztvevők.
A Psychology Today adott néhány tippet azoknak, akik ilyen helyzetben mégis inkább a kanapét választanák:
- Tudatosítsák a szorongást, és menjenek szembe vele! Igen, ez akkor rossz érzést fog kelteni, de a nap végén pozitívra fordulhat a mérleg.
- Fogalmazzák meg, milyen konkrét félelmeik vannak, és kérdőjelezzék meg, hogy ezek mennyire realisztikusak!
- Helyezzék át a fókuszt önmagukról másokra! Figyeljék meg, ki az, aki láthatóan nem találja magát, egyedül van egy összejövetelen, menjenek oda hozzá, segítsenek neki feloldódni! Ez rájuk is pozitív hatással lesz.
És persze a szokásos jó tanács, amit nem lehet elégszer elismételni: szakember segítségével sok probléma könnyebben megoldható, mint egyedül; aki úgy érzi, hogy túl nagy kihívást jelentenek az elakadásai, merjen segítséget kérni!
