Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 23. Lenke
Veszprém
21°C
2024. július 23. Lenke
Veszprém
21°C

Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét

2024. június 18. 15:21
A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert.

A legnagyobb nehézséget az okozza az egyháztörténészeknek, hogy a középkori magyar keresztény egyházról a mai napig nem áll rendelkezésre egy átfogó történetleírás. Ugyan mozaikszerűen megismerhető a Szent Istvántól íródó történet, viszont számos forrás még ma is külföldi levéltárak mélyén rejtőzik, aminek összegyűjtése és feldolgozása emberöltőkben mérhető csak.

Pontosan ez az, ami miatt Boldog (Magyar) Ilona életéről sincs meg minden kétséget eloszlató leírás, viszont az a néhány fennmaradt levél, amiben említik őt, felrajzol egy korabeli egyházpolitikai vitát is, aminek köszönhetően a Veszprémben élő apáca híre egészen Itáliáig elért, sőt kultusz alakult ki körülötte.

Abban, hogy erről ma, nyolcszáz évvel Boldog Ilona halála után tudhatunk, nagy szerepe volt egy bizonyos Ferrari Zsigmondnak, olasz származású domonkos szerzetesnek, aki még a XVII. században kezdte el feldolgozni a domonkosok magyarországi történetét, amikor újjászervezték a rendet az országban. Ő volt az, aki kutatásaiban többször találkozott egy Veszprémben élő apácával, akivel kapcsolatban visszatérően két tényt mindig megemlítettek: ő volt a nevelője – magistrája – IV. Béla lányának, Margitnak, valamint stigmatizált volt, azaz testén hordozta Krisztus sebeit.

Sokáig Ferrari kutatása volt az egyetlen, amit a történetírók alapul vettek, de újabb információkat senki nem tudott hozzátenni Ilona élettörténetéhez. Annyit lehetett róla tudni, hogy valamikor az 1200-as évek elején született, magyarul beszélt, a veszprémi domonkos kolostorban élt egészen 1270-es haláláig, bár utóbbi dátum sem igazolható százszázalékos biztonsággal, hiszen más források 1240-re teszik halálát. Pont emiatt kétséges az is, hogy Ilona valóban Szent Margit nevelője volt-e Veszprémben, vagy a király lánya csupán az elbeszélésekben találkozhatott Ilonával, hiszen ő csak 1242-ben született.

Ezek a néha egymásnak ellentmondó információk éltek csak sokáig, egészen addig, amíg egy francia tudós, Robert Fawtier a XX. század elején egy másik egyháztörténeti kutatás során nem találkozott újra Ilona nevével. Ráadásul úgy, hogy nem is a magyar szentek élettörténetét akarta feltárni, hanem az itáliai Sienai Szent Katalin után nyomozott.

De akkor mégis, hogyan kapcsolódik össze egy veszprémi apáca és a katolikus egyház egyik leghíresebb szentjének története, akinek közvetlen szerepe volt abban, hogy a pápaság a közel hetvenéves avignoni-fogság után visszaköltözzön Rómába? Ráadásul úgy, hogy még csak kortársak sem voltak, egy emberöltő választotta el Boldog Ilonát és Szent Katalint a történelemben.

Sienai Szent Katalin szobraSienai Szent Katalin szobra

A válasz egy XIV. századi egyházpolitikai küzdelemben keresendő, amit a ferencesek és a dominikánusok vívtak egymással. Utóbbiak minden áron szerették volna elérni, hogy egykori rendtársukat, Katalint a Vatikán szentté avassa, valamint ismerje el, hogy a nő valóban stigmatizált volt. Igen ám, de egészen addig csupán Assisi Szent Ferenc, a ferences rend alapítójáról lehetett elmondani, hogy Krisztus sebeit hordozta, a szerzetesek pedig szerették volna megtartani ezt az egyedüliséget.

A domonkosok minden információt, bizonyítékot igyekeztek összegyűjteni, ami Katalin mellett szólt, így jutott el egy magyar apácának a híre hozzájuk, aki állítólag ugyanúgy magán viselte a stigmákat, mint olaszországi rendtársa a domonkos kolostorban.

Az olasz dominikánusok viszont azzal sem voltak tisztában, hogy ez az állítólagos magyar apáca pontosan kicsoda. Felmerült az is, hogy talán magáról a király lányáról, Margitról szólnak a legendák. A tények tisztázása miatt a rend magyarországi provinciálisától kértek tájékoztatást, az ő levelezésükből derült ki, hogy Ilona volt az az apáca, aki stigmatizált volt és ezt találta meg Fawtier is a kutatása során.

Áprilisban ismét domonkos rendi apácák sétáltak ott, ahiol egykor Boldog Ilona is, a látogatókat Udvardy György érsek vezette körbeÁprilisban ismét domonkos rendi apácák sétáltak ott, ahiol egykor Boldog Ilona is, a látogatókat Udvardy György érsek vezette körbe

De nem ez volt az egyetlen csodaszámba menő történet, ami Ilonához kapcsolódott. Állítólag, amikor imádkozott a teste néha a levegőbe emelkedett, máskor pedig látomásában maga Jézus nyújtotta felé az Eucharisztiát. Szólnak arról is történetek, hogy az elszáradt virágok az érintésétől újra életre keltek, valamint a gyógyítás szentségét is megkapta. Halálakor állítólag maga Krisztus jött érte, hogy örökre a boldog halhatatlanságba vezesse a mennyek országába, később pedig a sírjánál több gyógyulás is történt.

Ilona kultusza hamar gyökeret vert Itáliában, elsősorban Velencében a domonkosok körében. Alakja az ikonográfiában is többször megjelent, nem egyszer Szent Katalin mellett. Ezeken Ilonát Krisztus sebeivel együtt ábrázolták, amelyekből liliomok nőttek ki.

Magyarországon mégsem került a leghíresebb szentek közé, bár Ádám Iván kutatásából tudni lehet, hogy a székesegyházban 1462-ben még állt egy oltár, amit neki szenteltek. Magyar eredetű leírás sincs Ilonáról, ahogy a sírja is elveszett. Utóbbi valószínűleg a török pusztítás idején, amikor az oszmánok lerombolták a kolostort, aminek ma már csak néhány fala áll a Benedek-hegy lábánál, ki tudja, talán valamelyik kő alatt Boldog Ilona sírjával.

A cikk nem jöhetett volna létre Tóth László Magyarországi Boldog Ilona legendája című tanulmánya nélkül.

Hajas Bálint
további cikkek
Udvardy György veszprémi érsek az egyház és a politika kapcsolatáról Udvardy György veszprémi érsek az egyház és a politika kapcsolatáról A politika és az egyház kapcsolata az évszázadok során folyamatosan változott, hol szorosan összefonódtak, hol pedig a legélesebb ellentétek alakultak ki a törésvonalaik mentén. Hogy van-e joga egyházi vezetőknek felszólalni politikai kérdésekben az még ma is komoly viták tárgyát képezi, arra pedig sokan nem is gondolnak, hogy lehet úgy is beszélni a politikáról egyházi szemüvegen keresztül, hogy egyébként ne essen az ember pártpolitikai állásfoglalás hibájába. Márpedig Udvardy György, veszprémi érseknek sikerült ez, aki a Youtube-on közzétett videójában nyílegyenesen jelölte ki, hogy keresztény felfogással miként kell a politikára és a politikai vezetőkre gondolni és hozzájuk viszonyulni. 2024. június 7. 12:15 Az igazi kincs Isten és Krisztus ismerete Az igazi kincs Isten és Krisztus ismerete Gizella királyné példája mutatja meg nekünk, mit jelent mindent odaadni Krisztusért és boldogságra lelni a szolgálatban – hangsúlyozta Dr. Udvardy György veszprémi érsek a Gizella Napok ünnepségsorozat nyitó szentmiséjén. 2024. május 15. 10:33 Hét éve vizsgál a Vatikán egy veszprémi ügyet, hamarosan döntés várható Hét éve vizsgál a Vatikán egy veszprémi ügyet, hamarosan döntés várható Jelenleg a vatikáni Szentek Ügyeinek Dikasztériuma hivatala vizsgál egy veszprémi ügyet,  (Processus Vesprimiensis), amiben hamarosan döntés várható. Amennyiben a püspökök és bíborosok rendes ülése, valamint a Szentatya is, elfogadja azt a szakértői anyagot, amely összeállítása közel nyolcvan éve indult Magyarországon, akkor a helyi boldogok sora újabb taggal bővülhet Bódi Mária Magdolna személyében. 2024. április 27. 19:47 Mi vezérel valójában döntéseinkben? kereszténység Mi vezérel valójában döntéseinkben? Hamvazószerdával kezdetét vette a böjti időszak a keresztény egyházban. Amellett, hogy ez negyven nap számos hagyományt őriz még a mai napig is, üzenetében mindig képes a jelen kor emberéhez is szólni. Udvardy György, veszprémi érsek is ezekről beszélt a hamvazószerdai liturgián, gondolatai pedig bár egyházi köntösbe voltak bújtatva, valójában nagyon konkrét életvezetési tanácsokat is tartalmaztak, hívőknek és egyházon kívülieknek egyaránt. 2024. február 16. 13:49

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.