Benedek pap szeretne lenni. Tizenegyéves kora ellenére ebben annyira biztos, hogy rendszeresen ministrál az otthonukhoz közeli templomban, sőt, édesapja egy kisebb, kápolnát is ácsolt neki a családi ház udvarán, ahol Benedek sokszor órákra eltűnik imádkozni. Teszi mindezt abban a kerekesszékben, amihez betegsége miatt már hosszú évek óta hozzá van kötve.
Tegye fel magának mindenki a kérdést, vajon mi okozza a legnagyobb örömöt az életben? A válasz előtt viszont hagyjuk az ajtón kívül a különböző tárgyiasult és egyébként romlandó dolgokat. Így már nem is olyan egyszerű a válasz, pedig lényegében minden embernél ugyanaz: testközelből megtapasztalni és átélni a vágyainkat. Azt, amikor a hosszú várakozásból egyszer csak élmény lesz, majd emlék, ami nem kopik el, nem inflálódik és a legfontosabb, nem veszik el sohasem.
Benedeknek ez a római pápával való találkozás volt.
Vajon mennyi esélye van egy átlagos családnak arra, hogy mécsesként felderengjen a lehetőség arra, hogy személyesen találkozhassanak a világ egyik legjobban védett emberével, aki több milliárd embernek szolgál iránymutatással, akihez miniszterek és elnökök járnak audienciára, aki élethosszig vezeti a közösségét?
Magyarországon már hosszú évek óta működik egy szervezet, ahol nem tesznek fel ilyen kérdéseket. A Csodalámpa Alapítvány azért jött létre, hogy segítsen a családoknak abban, hogy a gyermekek kívánsága ne maradjon meg a vágyak szintjén. Ha kell, elintézik, hogy eljusson a Liverpool stadionjába, az Anfield Roadra, vagy részt vehessen egy élményvezetésben, vagy éppen kapjon egy saját játszóteret az udvarukba.
Egy vatikáni látogatás és egy pápai audiencia megszervezése viszont jóval összetettebb feladat, de, ahogy hamarosan kiderül, nem lehetetlen küldetés.
A Csodalámpa munkatársai tavaly ősszel kezdték megszervezni Benedek és családja utazását, amiben a legkönnyebb feladat az volt, hogy legyeztessék a légitársasággal a kerekes székes utazást, és hogy találjanak olyan szállást a Vatikán közelében, ahol megoldott az akadálymentes közlekedés. Felvették a kapcsolatot a Pápai Magyar Egyházi Intézettel, rajtuk keresztül a Szentszékkel és elindultak az egyeztetések Benedek utazásáról és Ferenc pápával való találkozásáról.
Végül meglett az időpont. Húsvét előtti nagyhéten Benedeknek és családjának megvolt a repjegye, szállása és a leegyeztetett időpont a pápai audienciára. Habár Ferenc pápa egészségügyi állapotáról szóló hírek bizonytalanságban tartották a találkozást, a család négy tagja várakozással szállt fel a repülőre; Benedek, édesanyja, édesapja, valamint testvére, Gergő, akiről eddig nem esett szó.
Gergő ugyanabban a betegségben szenved, mint Benedek, ő is kerekesszékhez van kötve és neki is volt egy álma – szerette volna átélni, milyen a repülés.
Az ő álma nem sokkal hajnali hat óra után megvalósult, amikor levegőbe emelkedett a WizzAir gépe Ferihegyről és elindult Róma felé. A gépen a Csodalámpa egyik munkatársa is ott ült a családdal, aki végig segített nekik az olaszországi környezetben, valamint a Vehír szerkesztőségének két tagja is, Hajas Bálint, főszerkesztő – jelen cikk szerzője – valamint Vezér Dávid, marketingvezető. Dávid a civil életben a Veszprém – Balaton Keresztény Kultúrájáért Alapítványnak a kuratóriumi tagja, akik a Csodalámpa mellett támogatták a Benedek álmának megvalósulását, most viszont, mint önkéntesek utaztak el Rómába, segítve a családot abban a néhány napban, amit eltöltenek az olasz fővárosban.
Mert a Csodalámpa nemcsak a szentszéki látogatást szervezte meg. Egy négynapos római kirándulás programtervét tették le a család asztalára, amiben a Colosseum meglátogatásán túl benne volt a Trevi-kút megtekintése, a Szent lépcső felkeresése és a Santa Maria Maggiore bazilikában tett látogatás is, ahol személyesen Rolandas Makrickas bíboros fogadta őket. Ez a helyszín még később fontos lesz.
Közben bizonyossá vált, amit már korábban is sejteni lehetett, Ferenc pápa egészségügyi állapota miatt a Szentszék lemondta a tervezett audienciát. Csalódottság helyett viszont egy másik várakozás izgalma kerítette hatalmába Benedeket. Nagycsütörtökön, a hazautazás napján részt vehetett a Szent Péter bazilika ünnepi szentmiséjén és prizmaszentelésen. A svájci gárdisták sorfala mellett, közvetlenül az oltár előtt, miközben a bazilika csordultig tele volt a legkülönfélébb nációk papjaival és hívőkkel. Így élhette át a tizenegyéves, kerekesszékes ministráns kisfiú több ezer emberrel együtt, ahogy a katolikus egyház központjában felcsendül az Ave Maria, visszhangozva az ősi templomban, szinte kézzel foghatóvá téve a keresztény hitben rejlő óriási erőt.
A hazatérés után pár nappal volt húsvét. Ferenc pápa akkor mutatkozott utoljára a hívek előtt. Húsvét hétfőn érkezett a hír a szentatya haláláról. A temetésén tömegek vettek részt, köztük a világ összes nagy vezetőjével, majd a pápát átszállították a Santa Maria Maggiore templomba, hogy végső nyughelyébe helyezzék. Közel a Salus Populi Romani kegyképhez, ami különösen közel állt hozzá. Ahhoz, ami alatt pár nappal korábban még Benedek is imádkozhatott.