Az egyik fő ok a nyugati étrendben és életmódban keresendő, ugyanis a feldolgozott élelmiszerek, a magas cukor- és zsírbevitel, valamint a kevés rost és friss zöldség fogyasztása hozzájárul az emésztőrendszer és az immunrendszer működésének problémáihoz. Az iparosodott mezőgazdaság és az intenzív élelmiszertermelés is szerepet játszik, mivel a génmódosított növények és a növényvédő szerek használata megváltoztatja az élelmiszerek összetételét, ami növelheti az intoleranciák kockázatát.
Magyarországon is jelentős problémát jelent az elhízás, ami szorosan összefügg az étkezési szokásainkkal és az ételintoleranciák kialakulásával.
A WHO adatai szerint a magyar lakosság körében az elhízás aránya az egyik legmagasabb Európában: a felnőtt népesség több mint 30%-a elhízott, ami jóval meghaladja a nyugat-európai átlagot.
Az elhízás egyik fő oka a magas kalóriatartalmú, de tápanyagban szegény élelmiszerek fogyasztása, valamint a mozgásszegény életmód. Az elhízás nemcsak az általános egészségi állapotot rontja, hanem növeli az ételintoleranciák kialakulásának esélyét is, mivel a túlzott zsírbevitel és a gyulladásos állapotok hozzájárulnak az immunrendszer diszfunkciójához és az emésztőrendszeri problémákhoz.
A gluténérzékenység és a tejérzékenység szintén egyre gyakoribbak Magyarországon. Az elmúlt években jelentősen növekedett a diagnosztizált cöliákiás esetek száma, és becslések szerint a lakosság körülbelül 1-2%-át érinti ez a betegség, míg a tejérzékenység előfordulása még ennél is magasabb lehet. Az ilyen típusú érzékenységek kezelése és megelőzése kiemelten fontos, különösen a fiatalok körében, akiknél az egészségtelen étkezési szokások és a helytelen táplálkozás komoly hosszú távú következményekkel jár:
- A tej- és gluténérzékenység hosszú távon krónikus gyulladásokat okozhat az emésztőrendszerben, a gyulladás kihatással lehet a bélfal integritására, ami az úgynevezett „áteresztő bél” szindróma kialakulásához vezethet. Ebben az állapotban a bélfalon keresztül nagyobb molekulák is átjutnak a véráramba, ami további gyulladásokat és autoimmun reakciókat vált ki.
- A tej- és gluténérzékenység következtében kialakuló bélgyulladások és felszívódási zavarok tápanyaghiányt eredményezhetnek. A fiatalok szervezete nem tudja megfelelően felhasználni a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, mint például a vasat, kalciumot, D-vitamint, és B12-vitamint. Ez hosszú távon alultápláltsághoz és különböző hiánybetegségekhez vezethet, amelyek kihatnak a növekedésre, csontfejlődésre és az immunrendszer működésére. A tápanyaghiány következtében a fiatalok növekedése és fejlődése lelassulhat, ami különösen a gyermek- és serdülőkorban lehet veszélyes. Ez növekedési zavarokat, csontgyengeséget (osteopenia, osteoporosis) és fejlődési rendellenességeket okozhat.
- A krónikus egészségügyi problémák és a tartósan fennálló gyulladások kihatással lehetnek a mentális és érzelmi egészségre is. Kutatások szerint a gluténérzékenység és a tejérzékenység összefüggésbe hozható depresszióval, szorongással és más mentális betegségekkel. Az emésztési zavarokkal küzdő fiatalok gyakran szenvednek alacsony önértékeléstől és szociális izolációtól, ami tovább súlyosbíthatja az érzelmi problémákat.
Egy pozitív példa az egészséges táplálkozás előmozdítására az iskolákban Jamie Oliver, a híres brit séf tevékenysége Angliában. Oliver 2005-ben indította el a „Jamie’s School Dinners” kampányt, amelynek célja az volt, hogy megváltoztassa az iskolai menzákon felszolgált ételek minőségét. Oliver arra hívta fel a figyelmet, hogy a feldolgozott, magas zsír- és cukortartalmú ételek helyett friss, tápláló és kiegyensúlyozott étrendet biztosítsanak a gyermekeknek. Ennek részeként oktató programokat indított, amelyek során bemutatta a gyermekeknek és az iskolai személyzetnek, hogyan lehet egészségesebb ételeket készíteni és fogyasztani. Ez a kezdeményezés jelentősen javította az iskolai élelmiszerek minőségét, és hozzájárult ahhoz, hogy csökkentse az elhízás és az ételintoleranciák kialakulásának kockázatát a fiatalok körében.
Magyarországon különösen fontos lenne, hogy már kisgyermekkortól kezdve egészségesen táplálkozzanak a gyerekek. A helyi termelőktől származó, friss és természetes alapanyagok fogyasztása nemcsak a helyi gazdaságot támogatja, hanem hozzájárul az egészséges életmód kialakításához is. A helyes étkezési szokások kialakításában a szülőknek van a legnagyobb szerepe, hiszen ők mutatnak példát gyermekeiknek. A WHO is hangsúlyozza, hogy a helyes táplálkozás már fiatal korban kulcsfontosságú a hosszú távú egészség szempontjából . Ha a szülők odafigyelnek gyermekeik étrendjére, és egészséges alternatívákat kínálnak, csökkenthetik a későbbi elhízás, valamint az ételintoleranciák és egyéb betegségek kockázatát.
A tejérzékenység, vagy laktózintolerancia esetében a fiatalok egyre nagyobb része képtelen lebontani a tejcukrot, mivel a laktáz enzim termelődése csökken a kor előrehaladtával. A WHO jelentése szerint ez a jelenség különösen gyakori az ázsiai és afrikai származású népesség körében, ahol a tejfogyasztás történelmileg kevésbé volt elterjedt. A tejérzékenység tünetei közé tartozik a hasmenés, a puffadás és a hasi fájdalom, amelyek jelentős diszkomfortot okozhatnak az érintetteknek.
A gluténérzékenység, vagy cöliákia egy autoimmun betegség, amelynél a glutén, egy gabonafélékben található fehérje, gyulladásos reakciót vált ki a vékonybélben. A cöliákiás betegek száma az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett. Ennek egyik oka lehet a modern búzafajták magasabb gluténtartalma, illetve az élelmiszeripar által alkalmazott különféle adalékanyagok, amelyek befolyásolhatják az immunrendszer működését.
A WHO hangsúlyozza az egészséges táplálkozás fontosságát és a természetes élelmiszerek fogyasztását, hogy csökkentsük az ételintoleranciák kialakulásának kockázatát. Ezen kívül a szervezet ajánlja a szűrővizsgálatok rendszeres elvégzését, különösen azok körében, akiknél családi előzmények vagy gyanús tünetek mutatkoznak.
