Eljutottunk oda, hogy Gutenberget és Zuckerberget már együtt lehet emlegetni, kezdte Tuzson Bence a Ruttner-házba szervezett nyári egyetemen az előadását, utalva arra, hogy a globális kommunikációban a könyvnyomtatás feltalálása után a közösségi média megjelenése hasonlóan forradalmi hatású volt a társadalomra, azon belül is az információáramlásra. Fél évezreddel korábban a német feltaláló munkássága elindított egy folyamatot, amihez aztán az országok, a társadalmak, a jogrendszerek és gyakorlatilag az élet minden területe igazodott. Akkoriban a könyvkiadók kezébe került hatalom azáltal, hogy ők dönthettek arról, mi kerül nyomtatásba, majd könyvek formájában az emberek elé. Ma ugyanez a befolyás a kommunikációs terek tulajdonosainak kezében van, viszont az itt elkövetett jogsértések kezelésére eddig még nem volt meg az államok kezében az eszköz, hogy visszaszorítsák azokat. Sőt, még most is rengeteg kérdőjel van, amiknek kiegyenesítésére azért is van szükség, mert, ha ezek a bűntettek megtorlás nélkül maradnak, akkor az emberek könnyen elveszíthetik a bizalmukat az államban, fejtette ki az igazságügyi miniszter.
Ennek érdekében alkotta meg az Európai Unió az úgynevezett DSA-rendeletet - digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály – amelytől azt várják, hogy gátat szab a csalásoknak és egyértelműen kijelöli a felelősségi köröket az online térben is.
Az EU tagországainak közös fellépése azért is égető, mert az online terekben történő folyamatoknak nem szabnak határt az országok határvonalai. Példaként a miniszter az internetes piactereket hozta, amiknek a szabályzása merőben eltérő lehet akár még Európán belül is, így pedig hiába történik egy jogsértés egy vásárlóval a saját nemzetének jogszabálya szerint, ha egy másik országba van bejegyezve a webshop, akor elképzelhető, hogy az ottani jog szerint mindez nem ütközött törvénytelenségbe.
Tuzson Bence elmondta, hogy a magyar uniós elnökségnek az egyik prioritása az lesz, hogy elősegítsék ezt a jogharmonizációt, amiben a már említett DSA-rendelet egy üdvözlendő eredmény már most is, viszont azt, hogy a gyakorlatban ez valóban jól működik-e, majd csak az idő dönti el, mondta a miniszter.
Magyarországon egyébként 2023-ban az online térben közel 14 ezer csalást követtek el, amiről a rendőrség tud, ez az összes csalás 70%-a. Az online bűncselekmények körébe tartoznak például a netes csalások, az adathalászat és a pénzmosás is. A szakértők szerint több mint húsz különböző elkövetési módszer jelent meg az elmúlt években.
Tuzson Bence elmondta, hogy Magyarországon most vezették be, hogy a gyanús internetes pénzutalásoknál a bankoknak kötelező jelezni a küldő és a fogadófél felé is a tranzakciót. Abban pedig már a mesterséges intelligenciát is használják, hogy kiszűrjék, mi számít gyanús utalásnak.
Az Igazságügyi Minisztériumban pedig dolgoznak egy olyan rendszeren szintén a mesterséges intelligenciát használva, amivel kialakítanak egy jogi adatbázist, amiben már nem kulcsszavak alapján kell keresni az állampolgároknak a rájuk vonatkozó részt, hanem pusztán megadják, hogy milyen jogi ügy, probléma kapcsán kíváncsiak az érvényes szabályokra, a rendszer pedig ezalapján válaszol nekik, sőt még gyakorlati példákat is kínál.
Ugyanígy a bíróságok munkáját is felgyorsíthatja, ha használják az online megoldásokat. Szintén dolgoznak azon, hogy létrejöjjön egy olyan rendszer, ami egységesíti egy ügy kapcsán nem ritkán több tízezer oldalas dokumentációt, ami így a bírók munkáját fogja felgyorsítani a könnyebb átláthatósággal.
