Beszélgetésünk időpontjának egyeztetése alatt Felicián épp elrepült az országból, rögtön fel is merült bennem a kérdés, hogy a zenész élet egyik legfontosabb eleme, a gyakorlás, vajon miként fér meg a közben aktív, utazós létformával. Végül volt szerencsém személyesen megkérdezni, s a következőket mondta: „Egy klasszikus zenésznek kisgyerek kora óta a napi rutinjának a része a gyakorlás. Lassan ott tartok, hogy tényleg bárhol, bármilyen körülmények között elő tudom venni a hangszerem, hogy a napi 2-5 óra gyakorlás meglegyen. És persze vannak azért nekem is pihenő napjaim! Úgy hiszem, az egészséges mértéket kell megtalálni.
A legfontosabb, hogy nagyon kell szeretni ezt az egészet, különben elfogy a motiváció és kiüresedik a produkció.
Nyilván volt már olyan időszak, amikor elbizonytalanodtam, de olyankor is boldogságból zenéltem. Feltölt a zeneszerzés, és az is, amikor - ahogyan például ebben a filmzenei műsorban is - mások szerzeményeit hangszerelem át, vagy mondjuk népdalokat öltöztetek egészen új köntösbe.
Kívülállóként úgy vélem, Felicián a nehezebb utat választotta azzal, hogy nem együttessel zenél, de mint fogalmazott, mindig is a maga útját akarta járni: „Sosem éreztem, hogy az ölembe hullanak a dolgok, ugyanakkor azzal, hogy édesapám zenész, hatalmas szerencsém van, hiszen bármikor fordulhatok hozzá a kérdéseimmel.
Először dobos szerettem volna lenni, bár szerintem a zeneiskolában nem volt dobfelszerelés… megígérték nekem, hogy ha előtte csellót tanulok, utána dobolhatok is. Kompromisszumkész voltam, alig ötévesen, aztán ebből a „kényszerházasságból” mindent elsöprő szerelem lett.
Egyszer hobbiból lehet megtanulok dobolni, de a csellót el nem engedném soha, az biztos! Szeretem, hogy a szóló produkció miatt az alkotás széles spektrumát kipróbálhatom. A zeneszerzéstől a videó vágásig szinte a teljes folyamat az én kezemben van, és ez nagyon inspiráló.
Felicián tehát maga is ír zenét, koncertjeire fokozatosan egyre több és több saját szerzeményt csempészett be, mígnem az általa írt művek kezdtek dominálni. A zenész nagyon hisz abban, hogy a kemény munka, a tisztességes felkészülés magabiztosabb fellépést eredményez.
A Balatonalmádiban megrendezésre kerülő fesztiválon arra törekszik, hogy a népszerű és jól ismert dallamok mellett helyet kapjanak a kevésbé ismert, ugyanakkor a filmtörténelemben fontos helyet betöltő művek is. Felicián a repertoár összeállításában mindig azt az elvet tartja szem előtt, hogy a műsornak hatásos és jól kigondolt legyen az íve. Vagyis megfelelő egyensúlyba helyezi a dalokat úgy, hogy az izgalmas egyveleget alkosson. Sőt, Almádiban olyan mű is fel fog csendülni, amit még soha nem játszott élőben.
Kíváncsi voltam, vajon egy műsor összeállításánál mennyire játszik szerepet az aktuális lelki állapot. Felicián elmondta, nem nyomhatja rá a bélyegét az adott hangulata, hiszen az nem lenne profi. A szóban forgó közelgő filmfesztiválra egy kellemes és szép nyári műsorral készül, egy igazi filmzenei kirándulással.
A műsorban közreműködik gitáron Mayer Albert, zongorán Neuschl Armand.
A fesztiválról részletesen itt olvashat.
Borítókép: Kis Liliána