Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter rámutatott: a kohéziós politikára szánt keret a legnagyobb költségvetési tétel a közös agrárpolitika után, ami a 2021–2027-es időszakban az EU teljes költségvetésének egyharmadát jelenti, több mint 330 milliárd eurót.
A politikának kiemelt szerepet kell játszania a következő többéves pénzügyi időszakban is, vagyis egytelen más uniós eszköz sem helyettesítheti azt - idézte az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentését.
A miniszter elmondta: a tavaly decemberben elfogadott új területfejlesztési törvényre támaszkodva az eddigi település-alapú fejlesztéspolitika helyett a térségalapúra helyezik a hangsúlyt Magyarországon, átfogó, szükségletalapú fejlesztési keretet is létrehoztak. A törvény biztosítja, hogy a térségi együttműködésekkel eredményesebben használják a forrásokat a régiók fejlesztése érdekében. A települések népességmegtartó erejére közvetlen hatással vannak ezek a fejlesztések - hangsúlyozta. Ösztönözni kell az önkormányzatokat, hogy közösen fogalmazzák meg fejlesztési koncepcióikat.
Kifejtette, a jövőbeli kohéziós politika a területi különbségek kezeléséhez csak akkor tud megfelelően hozzájárulni, ha megfelelő pénzügyi forrásokkal, stabil finanszírozással rendelkezik, biztosítva a régiók fenntartható fejlődését és versenyképességét. A politikának kiemelten kell foglalkozni a demográfiai problémákkal is.
A magyar elnökség szeptemberben rendezte meg a kohéziós politikáért felelős miniszterek budapesti informális találkozóját. A tanácskozáson azt járták körül, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a belső erőforrások mozgósításával lassítsák az EU-ban kialakuló demográfiai hanyatlást. A magyar elnökség célja, hogy a demográfiai kihívásokra a kohéziós politika segítségével találjanak válaszokat, és a kohéziós források a következő időszakban még szélesebb körben elérhetővé váljanak – mondta.