A Pannon Egyetemnek a régió gazdasági fejlődéséhez és kulturális örökségéhez való hozzájárulása évtizedek óta meghatározó, különösen az üveg- és kerámiaművészet területén, amelyben a Bohus-Lugossy Alapítvánnyal megkezdett oktatási együttműködés új távlatokat nyithat. Az egyetem az alapítvány szakmai együttműködésével ugyanis új üvegipari szakirányú továbbképzést indít 2025-ben. Ez az együttműködés nemcsak a hazai üvegtudomány fejlesztésére irányul, hanem a művészeti és mérnöki területek közötti átjárhatóságot is elősegíti.
A Pannon Egyetem és Veszprém vármegye A tűz művészete című kiállítás egyik támogatójaként is hozzájárul a magyar és török üvegművészet közötti kulturális párbeszédhez. A tárlat fővédnöke dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter, akinek köszöntő beszédét a megnyitón Sipos Áron a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ igazgatója tolmácsolta.
„Mára az autonóm kerámia és üvegművészet önálló hellyel bír a művészetek egyetemes történetében. Ebből is következik a kiállítás izgalmas látásmódja, amelyen keresztül az is láthatóvá válik, miként érvényesül a 21. században a szín és ragyogás, a Tűz művészete Magyarországon. A történeti megközelítés mellett a kortárs válogatás bemutatása együtt alkalmas annak visszaigazolására, hogy a múlt értékeire és tudására alapozva tudunk csak jövőt építeni. Szülőföldem művészettörténete élő példája mindennek: Veszprém Vármegye Bakony hegységének erdeiben a 17. - 18. században alakultak az első üvegműhelyek, melynek hagyományaira épült fel 1878-ban az Ajkai Üveggyár, mely fennállása 100 éve alatt a kézműves ólomüveggyártás világszerte elismert és keresett márkája lett. (...) A térséget, mely 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa volt, a hatvanas évektől kezdve "Szilikát-völgyként" emlegettek, nem véletlenül: a magyar üveg és kerámiaművészet évszázados történeti múltjára építkezve vált az üveg és kerámia ipar meghatározó térségévé” – hangzott el a köszöntő beszédben.
A magyar és török közös mintakincs és formanyelv emlékeit bemutató kiállítás nyílt az isztambuli Török és Iszlám Művészetek Múzeumában. Olyan rangos gyűjtemények műtárgyait vonultatja fel, mint a Herendi és Zsolnay porcelánmanufaktúrák, valamint a Laczkó Dezső és a Wosinsky Mór Múzeum, a Sík Attila Gyűjtemény, a Kortárs Kerámiaművészetért Alapítvány és a Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményi darabjai. A látogatók megismerhetik a közös történelmi gyökereket az Oszmán hódoltság korától kezdve egészen a 20. századig. A tárlat kortárs üveg és kerámia művekkel is kiegészül, mely által a török -és nemzetközi közönség megismerheti korunk neves alkotóit.
A történeti kiállítási darabok között egészen a 16. századtól láthatók használati tárgyak, ilyenek például a palánkról származó talpas korongok, melyek egyértelműen mutatják a török formanyelv jellegzetességeit, vagy a különböző korszakokból származó irizáló vázák is. Az irizáló üveg első receptjét a híres alkimista, Jabir ibn Hayyan (721-815) jegyezte fel, de a technológia a középkor során jórészt elhalt, így újra kellett alkotni. A tárlaton többféle módszer és technika eredményei látszanak, ilyenek Pantochek Leo Valentin, Horváth Márton, Szmetana Ágnes és a Zsolnay gyár eozin-vázái is. A Mátra-régió jellegzetes hímes palackjai is helyet kaptak a kiállításon, közöttük az úgynevezett darus váza is, mely motívum a török művészetben is népszerű volt. Az 1800-as évekből pedig Girgl Henrik műhelyéből mutatnak a török hatást is mutató míves vázákat és poharakat, melyek a mesterre jellemző savazásos technikával készültek.
A tűz művészete című kiállítás helyszíne nem véletlenül a Török és Iszlám Művészetek Múzeuma. Ez a múzeum Törökország egyik legrangosabb intézménye, amely nemcsak az oszmán művészet, hanem az iszlám kultúra kiemelkedő tárgyi örökségét is őrzi, világszinten egyedülálló gyűjteményével.
„Ez a kiállítás különleges alkalom arra, hogy bemutassuk a magyar és török üveg- és kerámiaművészet közös gyökereit, valamint azt a kölcsönhatást, amely évszázadokon át inspirálta mindkét kultúra mestereit.” – mondta Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár. „E két nemzet művészi öröksége olyan szoros kapcsolatban áll, amelyet az iparművészet területén ritkán tapasztalhatunk meg ennyire mélyen és részletesen” - mondta Dr. Szilágyi András, a kiállítás vezető kurátora, a kiállítás koncepciójának megálmodója.
A török művészet hatása mély nyomot hagyott a magyar tárgykultúrában, különösen az üveg- és kerámiaművészet területén. Az egyszerű kerámia edényeken éppúgy megfigyelhetők a keleti minták, mint a gazdagon díszített bokályokon, amelyek motívumai máig jelen vannak a népművészetben. Ez a gazdag kulturális örökség az évszázadok során a magyar kézművesség meghatározó elemévé vált, olyan örökséget teremtve, amely egyszerre tükrözi a magyar és a török kultúra egyedi elemeit, miközben időtlen kapcsolatot ápol e két művészeti világ között.
„A művészet képes hidat képezni két ország között, és megőrizni azt a gazdag örökséget, amelyet elődeink hagytak ránk. A kiállítás egy olyan párbeszéd, amely minden látogató számára új betekintést nyújt a magyar és török művészet kapcsolatának történetébe” – hangsúlyozta Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány alapítója.
Dr. Szilágyi B. András és Prof. Emeritus Fusz György kurátorok gondosan válogatták össze azokat az alkotásokat, amelyek jól érzékeltetik, hogyan épültek be a keleti ornamentikai és technikai megoldások a magyar kézművességbe. Céljuk az volt, hogy ez az örökség új fényt kapjon, és az évszázadokon átívelő párbeszéd művészi értéke minden látogató számára felfedezhető legyen.
A kiállítást a Bohus-Lugossy Alapítvány és a Kortárs Kerámia Művészetért Alapítvány szervezi, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Törökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia, a Liszt Intézet Isztambul, Veszprém Vármegye, a Pannon Egyetem, a Gül Baba Örökségvédő Alapítvány és a Synergy Construction támogatásával.
Fotók: Bohus-Lugossy Alapítvány
