Az óriási kék földgömb belsejéből megváltás után sóvárgó emberek néznek áhítatos tekintettel felfelé. Ott van közöttük Ádám és Éva, akik a derekukra tekeredő kígyó, az ősbűn foglyai. Föntről a Teremtő szerető tekintetettel néz Ádámra, és elhatározza: megváltja bűneitől az emberiséget. Az Atya elhatározásaként, alig észrevehetően egy csecsemő alakja bontakozik ki a fényben, ő a megtestesülésre váró Fiú. Mellette angyalok emelik a magasba a megváltás szimbólumát, a keresztet, amelynek alsó sarka elpusztítja a kígyót. Ezt a jelenetet láthatjuk a veszprémi várnegyed egyik legkülönlegesebb és legkevésbé ismert szakrális terének mennyezetképén.
A több mint 250 éves Érseki Palota kápolnáját évszázadokig csak kevesen csodálhatták meg, az ugyanis a mindenkori főpásztor magánkápolnája. Itt imádkozott minden nap a palotát építtető Koller Ignác püspök, Ranolder János, valamint Mindszenty József is, aki esztergomi érseki kinevezése előtt veszprémi püspök volt. A Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli beruházásának részeként a palota belső tereit restaurálják, így a magyar barokk építészet egyik remekműve megújul, majd 2025 nyarától kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon a nagyközönség előtt is megnyílik.
Komoly fejtörést okozott a szakemberek számára az érseki kápolna mennyezetképe
Az Érseki Palota bőven tartogatott meglepetéseket a szakemberek számára. Az épület építéstörténeti kutatása során kiderült, hogy az Esterházy család kedvelt építésze, Fellner Jakab által tervezett barokk épületben a helyén állt előző, Acsády Ádám püspök által építtetett palota maradványai még ma is megtalálhatók. Ám az érseki kápolna restaurálása során is sok különlegességre bukkantak.
A kápolna mennyezetképét Johann Ignaz Cimbal készítette, azonban egészen meglepő technikával. „A restaurálás előkészítésekor a legfontosabb megválaszolandó kérdés az volt, hogy miért csillog? Talán valamilyen konzerválószer okozza ezt, amit egy korábbi restauráláskor használtak? A festő életművének művészettörténeti kutatása terelte jó irányba a vizsgálatokat: kiderült, hogy Cimbalnak Bécsben is van egy hasonlóan csillogó felületű mennyezetképe, amelyet temperával készített és lelakkozott. A restaurátori vizsgálatok igazolták, hogy Veszprémben is ezzel a módszerrel dolgozott. A cél ezzel a szokatlan technikával az lehetett, hogy a freskó matt, kissé fakó megjelenése helyett a táblaképekre jellemző ragyogó, élénk színhatás jöjjön létre” – mondja Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress (WIP) programsorozat kurátora.
Cimbal a kápolna oldalfalainak festését már freskó technikával készítette, ám ezeket a felületeket 19. században átfestették. Az átfestés még gazdagabb díszítést jelentett, mely Hornig Károly püspök szándéka szerint a kápolnához illő neorokokó stílusban készült. Steiner Rezső bravúros alkotását a korszerű restaurálási elvek szerint kezelik, így sikerült a kápolna minden régi értékét megőrizni és bemutatni.
A látogatók mégis képet kaphatnak majd arról, milyen volt ez a különleges szakrális tér az 1770-es években, a restaurálás során ugyanis az egyik ablakbélletben – ahol korábban a Steiner Rezső által festett réteget már módosították – feltárták a barokk réteget. „Érdekesség, hogy ugyanitt, a befalazott ablak kibontásakor megtalálták az eredeti, 250 éves ablaktokot. Meglepetés volt az is, hogy a falakat díszítő egyik márványoszlop aranyozott lábazata alatt, tehát eddig rejtett helyen az 1772-es évszámot találtuk bekarcolva. Ez az évszám bizonyítja, hogy a kápolna még Koller Ignác püspök életében elkészült, korábban, mint a palota vendégszárnya" – mondja Vavra Áron műemléki projektvezető.
A barokk kori oltárhoz maga a püspök, Koller Ignác választotta az oltárképet, amelyen a megkötözött Krisztus látható. A képet a 19. század végén a kápolna ablakfülkéjébe helyezték át, amit ezért befalaztak. Innen kerül most vissza a főoltárra, az elmúlt évszázadban a főoltár Patrona Hungariae képe a palota díszes teremsorában lesz látható.
Fotók: Nagy Lajos
