Közleményében a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) emlékeztet rá, hogy a VR az elmúlt években a televízió által közvetített mérkőzéseken már segítette a döntéshozatalt, az MKSZ fejlesztésének és a kamerarendszerek telepítésének köszönhetően azonban a 14. fordulótól - azaz a 2024/25-ös bajnokságok felétől - a televízió által nem közvetített találkozókon is a játékvezetők és a versenybírók rendelkezésére áll, több hónapos tesztelést követően.
A cél, hogy a VR segítse a döntéshozatalt a kritikus esetekben
A rendszernek köszönhetően mostantól a magyar élvonalbeli kézilabda-bajnokságok - az olimpiák, a világbajnokságok, az Európa-bajnokságok és a Bajnokok Ligája mellett - azon kevés nemzeti versenysorozat közé tartoznak majd, amelyek videó-rendszert működtetnek, így ebben az élen járunk, elsősorban a csapatok érdekében
- mondta el Sveda Marcell, az MKSZ versenyszervezési és monitoring igazgatója.
A cél az, hogy a VR segítse a döntéshozatalt a kritikus esetekben, növekedjen a jó döntések aránya, ezzel együtt pedig a csapatok és a nézők bizalma a játékvezetést és a versenybíráskodást illetően.
A játékvezetők - vagy a versenybírók - vizsgálhatják a VR használatával a labda nélküli súlyos és sportszerűtlen akciókat, a játékvezetők látóterén kívül történő labda nélküli eseteket, az összetűzéseket a játéktéren és a szimulálást. A rendszer segíthet a vétkes játékos mezszámának pontos meghatározásásában, illetve akkor is, ha a játékvezetőknek komoly kételyei vannak, hogy azonnali időleges kiállítást, kizárást, vagy kizárás és írásos jelentés büntetést kell ítélni.
Ugyancsak igénybe lehet venni a VR-t szabálytalan cserénél, időkéréssel összefüggő részletek tisztázása érdekében, illetve az utolsó harminc másodpercben hétméteres megítélésénél, továbbá technikai hiba vizsgálatánál.
