Veszprémben eddig bizonyítottan két boldog és három szent élt – Szent István, Szent Imre, Szent Margit, Boldog Gizella és Boldog Ilona – róluk tudjuk, hogy a történelem során hosszabb vagy rövidebb ideig ugyanezen a földön jártak és tevékenykedtek. Hozzájuk csatlakozik most Bódi Mária Magdolna, akinek boldoggá avatásáról hosszú évtizedes előkészítő munka után tavaly májusban döntött Ferenc pápa.
Mostanra az is kiderült, hogy az ünnepség helyszíne április 26-án a Veszprém Aréna melletti parkoló, pontosabban ott az eseményre kialakított rendezvénytér lesz. Hogy miért nem a belvárosban, vagy Veszprém valamelyik szakrális részén tartják a szertartást, annak egészen egyszerű oka van: az eseményre tízezer hívőt várnak, ennyi embernek pedig kicsi lett volna bármelyik belvárosi tér.
„Történelmi pillanat lesz Magyarországnak és kiváltképp Veszprémnek, hiszen a város még soha nem volt tanúja annak, amikor a katolikus egyház a boldogok sorába emel valakit” – mondta a hétfői sajtótájékoztatón a Gizella Hotelben Kulcsár Dávid atya, aki az érsekség részéről felel a rendezvényért.
Az atya felidézte Bódi Mária Magdolna rövid, ám keresztény szempontból annál buzgóbb életét, egészen az 1945-ös mártírhaláláig, amikor egy orosz katona Litéren végzett a fiatal lánnyal. Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási eljárását szinte rögtön halála után megindította Mindszenty József bíboros, de aztán a kommunizmus évtizedeiben elhalt ez a kezdeményezés. A rendszerváltás után újra a figyelem központjába került, amikor Márfi Gyula, korábbi érsek felkarolta, majd utódja, Udvardy György is folytatta ezt, az évtizedes munka pedig tavaly révbe ért, amikor a Vatikánból megérkezett a hír, hogy a Szentatya a boldogok sorába emeli Bódi Mária Magdolnát.
A boldoggá avatási eljárás menetéről korábbi interjúnkban, amit Udvardy Györggyel készítettünk részletesen beszél az érsek.
„Veszprém gyökerei a kereszténység magyarországi meghonosításával egyidősek. A keresztény értékek a város identitásának része, a szentjeink és boldogjaink pedig ezt a kötődést erősítik.” – Ezt már Porga Gyula mondta a sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a város turisztikájára is pozitív hatással lesz, ha még komolyabb zarándokhellyé válik.
De, hogy mi várható április 26-án, arról részletesen már Udvardy György beszélt a helyi és országos sajtó előtt.
Hivatalosan már előző nap, péntek este elkezdődnek a szertartások, ahová Magdi személye miatt különösen sok fiatalt várnak szerte az országból. Nekik a Veszprém Arénában lesz lehetőségük imádkozni az egész éjszaka folyamán, majd reggel nyolc órától már várják az első zarándokok megékezését. Az esemény során egyébként az egyházmegye papjainak közreműködésével végig lesz lehetőség gyónásra is. A miseruhákat Magyarország legrégebbi liturgikus varrodája készíti majd az ünnepségre.
A szervezés során különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy zökkenőmentes legyen a több ezer ember mozgása a területen, ezért szorosan együttműködnek a rendőrséggel és az önkormányzattal is. Ennek keretében egy regisztrációs felületet is megnyitnak a www.bodimariamagdolna.hu oldalon február végétől, ahol mindenki jelezheti részvételi szándékát. Itt egyébként minden információ megtalálható Bódi Mária Magdolnáról és a boldoggá avatás hitéleti jelenetőségéről.
A szertartást Erdő Péter bíboros fogja vezetni, őt a pápa jelölte ki erre a feladatra. Maga a szentmise a székesegyház Magdiról elnevezett harangjának hangjával fog kezdődni, majd Márfi Gyula és Bódi Mária Magdolna élő rokonai fogják az ereklyét behozni az oltár elé, ami ugyanaz az oltár lesz, ahol Ferenc pápa legutóbb misézett, amikor Magyarországon járt. Az ereklyét ezután a liturgia szerint Erdő Péter fogja elhelyezni rajta.
Az ereklye a szertartás után a veszprémi székesegyházba kerül, ott egy oltárt készítettek Magdi tiszteletére, valamint néhány része a magyar boldogok és szentek ereklyéit tartalmazó missziós keresztbe kerül, ami több hazai katolikus ünnep, valamint Ferenc pápa látogatásának is a jelképe volt.
Az ünnepség súlyát jól mutatja, hogy előzetesen közel tízezer hívőt várnak az ünnepségre, valamint számos világi és egyházi vezetőt is, többek közt a társegyházaktól, valamint a Vatikánból is.
A sajtótájékoztatón Udvardy György külön örömét fejezte ki, hogy a boldoggá avatás éppen a 2025-ös szentévre esett. Az ünnepségnek külön mottója is lesz, erre egy Magditól származó idézetet választottak: „Ígérem, hogy a földbe hullott mag bőséges termést hoz.” A feljegyzések szerint ezt a fiatal lány alig pár hónappal halála előtt írta le.
A sajtótájékoztatón Loószné Dömötör Enikő, érseki irodavezető elmondta, a boldoggá avatással nem ér véget Bódi Mária Magdolnával kapcsolatos hitéleti munka. Tavaly októberben indult egy intenzív féléves lelki felkészítés, aminek keretében a honlap is elindult, valamint tizenötezer füzetet is szétosztottak az iskolákban, amiben összefoglalták azokat az erényeket, amiket Magdi képviselt és a fiatalok is közel érezhetik magukhoz őket. Úgy, mint a természet szeretete, a céltudatosság, vagy éppen a kreativitás.
Készült egy nyolcrészes animációs sorozat is, aminek első fejezetét levetítették a sajtótájékoztatón, valamint kiadványok és konferenciák is megvalósultak, valamint fognak az előttünk álló időben is.
A veszprémi boldoggá avatási ünnepség mellett Litéren kegyeleti emlékhelyet is kialakítanak azon a helyen, ahol Bódi Mária Magdolna elhunyt, valamint a litéri templomba is kerül a fiatal lány ereklyéjéből.
Udvardy György elmondta, Bódi Mária Magdolna mellett egy másik huszadik századi szentéletű ember boldoggá avatásán is dolgoznak és reméli, hogy hamarosan Mindszenty Józsefet is ugyanígy ünnepelhetik majd Veszprémben, ehhez viszont még szükség van egy személyéhez köthető bizonyított csodára.
