Csokoládé: a szerelmi hormonok katalizátora?
Ha van étel, ami szinte minden Valentin-nap része, az a csokoládé. Nem véletlen: már az aztékok is afrodiziákumként tartották számon a kakaót, és még Casanova is esküdött rá, mint a csábítás egyik titkos fegyverére.
A csokoládé triptofánt tartalmaz, amely az agyban szerotoninná alakul – ez az a neurotranszmitter, amely hozzájárul a boldogságérzethez és a nyugalomhoz. Emellett található benne feniletilamin (PEA) is, amelyet a test akkor bocsát ki, amikor szerelmesek vagyunk. Ez egyfajta „természetes amfetamin”, amely fokozza az izgatottságot és az eufóriát – lehet, hogy ezért van az, hogy a csoki és a romantika kéz a kézben jár?
A kakaóban ráadásul flavonoidok is találhatók, amelyek csökkenthetik a gyulladást, javíthatják a vérkeringést és még a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is mérsékelhetik.
A tejcsokoládé és a fehér csokoládé nagy mennyiségű cukrot és tejzsírt tartalmaz, amelyek hosszú távon elhízáshoz és inzulinrezisztenciához vezethetnek. Ezért érdemes a legalább 70%-os kakaótartalmú étcsokoládét választani, amelyben több az antioxidáns és kevesebb a cukor.
Kávé: ébresztő, vagy koffeinfüggőség?
Egy tökéletes reggel sokak számára elképzelhetetlen egy csésze gőzölgő kávé nélkül – pláne, ha egy hosszú, romantikus éjszaka után kell talpra állni.
A kávé fő hatóanyaga, a koffein, az agyban található adenozin receptorokat blokkolja. Az adenozin egy olyan vegyület, amely fáradtságérzetet kelt – ha ezt a koffein megakadályozza, az agyunk éberebbnek érzi magát. Emellett a kávé dopamin felszabadulását is fokozza, amely az örömérzet és a motiváció szempontjából kulcsfontosságú neurotranszmitter.
A kávé tele van antioxidánsokkal, például klorogénsavval, amely segíthet csökkenteni a gyulladást és javíthatja az anyagcserét. Kutatások szerint a mérsékelt kávéfogyasztás csökkentheti az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kockázatát, valamint a 2-es típusú cukorbetegség esélyét is.
Ha azonban túlzásba visszük a koffeint, annak számos kellemetlen mellékhatása lehet:
- Alvászavarok: Ha este vagy délután túl későn fogyasztunk kávét, az megnehezítheti az elalvást.
- Szívdobogás és szorongás: A koffein túlzott bevitele szapora szívverést és idegességet okozhat.
- Gyomorpanaszok: A kávé savas hatású, ezért érzékeny gyomrúaknál gyomorégést vagy refluxot idézhet elő.
Ha szeretnéd élvezni a kávé előnyeit anélkül, hogy túlpörgetnéd magad, napi 2-3 csésze kávé az ajánlott mennyiség – és ha alvászavaraid vannak, érdemes a délutáni órákban már elkerülni.
Vörösbor: az életelixír vagy ártalmas szenvedély?
A bor és a romantika mindig is összetartoztak: egy gyertyafényes vacsoránál vagy egy kandalló mellett kortyolgatott vörösbor szinte kötelező kellék. De valóban olyan egészséges, mint ahogy egyesek állítják?
A vörösbor egyik leghíresebb összetevője a rezveratrol, amely a szőlőhéjban található antioxidáns. Kutatások szerint ez az anyag segíthet csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mivel javítja az erek rugalmasságát és csökkenti a gyulladást.
A vörösbor emellett polifenolokat és flavonoidokat is tartalmaz, amelyek tágítják az ereket és csökkentik a vérnyomást. Sokan hivatkoznak a „francia paradoxonra”: a franciák viszonylag magas zsírfogyasztásuk ellenére alacsonyabb szívbetegség-rátával rendelkeznek – egyesek szerint a rendszeres vörösborfogyasztásuk miatt.
Bár a vörösbor egyes vegyületei valóban jótékonyak lehetnek, nem szabad elfelejteni, hogy minden alkohol toxikus anyag a szervezet számára.
A túlzott alkoholfogyasztás:
- növeli a májkárosodás és a májzsugor kockázatát,
- hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához,
- növeli a rák kialakulásának kockázatát.
A szakértők szerint nők esetében napi 1 pohár (1,5 dl), férfiaknál napi 2 pohár vörösbor még elfogadható mennyiség, de ezen felül a kockázatok meghaladják az előnyöket.
