Négy olyan személy vállalta, hogy megpróbál az amerikai politika történései mögé nézni, akiket összeköt, hogy kulturális, társadalmi, vagy politológiai oldalról a téma szakértőinek számítanak. És persze az, hogy mind a négyen a Pannon Egyetem Humántudományi Karának oktatói. Szentgyörgyi Szilárd nyelvész – aki a moderátor szerepét is magára vállalta –, Kalmár Zoltán politológus, Czeglédi Sándor és Katona László pedig amerikansták. Utóbbit ráadásul bemutatásánál egyenesen magyarországi amerikai bevándorlóként aposztrofálták humorosan, lévén, hogy a szakértő az USA-ban született és onnan érkezett Magyarországra.
A Pannon Kultúrklub aktuális beszélgetésének ezúttal is a Papírkutya adott otthont, a téma relevanciáját pedig jól bizonyítja, hogy a belvárosi bisztrót ezúttal is megtöltötték az érdeklődők hétfő este.
A beszélgetés résztvevői balról jopbbra: Kalmár Zoltán, Szentgyörgyi Szilárd, Czeglédi Sándor, Katona László
A rendezvény a „Trump = új világrend?” címet kapta, de abban a beszélgetőtársak hamar egyetértettek, hogy Trump és J. D. Vance Zelenszkij elnökkel folytatott csörtéje után a kérdőjel már nyugodtan elhagyható.
„Donald Trump az üzleti világ szemléletét hozta magával az elnökségébe. Gyorsan hoz döntéseket, amiknek mindig van eredménye.” – Kalmár Zoltán gondolatához kapcsolódva Katona László hozzátette, 2016-ban, Trump első elnökségének idején még látszódott, hogy a republikánusokat is meglepte az akkori győzelem, most viszont sokkal felkészültebben érkeztek vissza a kormányzatba. Ez a magabiztosság pedig érezhető az elnök mellett két másik kulcspozícióban lévő személyen is.
J. D. Vance alelnökként szintén részt vett az ominózus Zelenszkij-találkozón, sok elemző pedig úgy értékelte az ő szerepét, de főleg retorikáját, hogy „trumpabb volt Trumpnál”. Elon Musk karaktere viszont még árnyaltabb a Trump-adminisztrációban. Erre pedig Katona László világított rá: Trump létrehozta a Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (Department of Government Efficiency – DOGE), aminek egyik legfontosabb célja, hogy csökkentse a kormányzati kiadásokat. A köztudatba úgy került be, hogy ezt az intézményt maga Elon Musk vezeti, holott hivatalosan Amy Gleason áll az élén, Musk „csupán” kormányzati alkalmazottként működik közre. Katona László szerint ezzel védik Muskot, akit így a kommunikációban bármikor előtérbe lehet állítani, de ugyanúgy le is lehet választani a szervezetről, ha szükséges lenne. Mindez pedig utalhat arra is, hogy a Tesla, a SpaceX és még számos másik techvállalat tulajdonosának még annál is nagyobb befolyása van, mint elsőre tűnik.
REUTERS/Kevin Lamarque
Abban megegyezik Trump, Vance és Musk is, hogy mindhárman az idillikus amerikai álom megtestesítői. Self-made manek, akik magukat építették fel és a hagyományos politikai eliten kívülről érkeztek a Fehér Házba.
Trump viszont kitűnik közülük, ő egy igazi strong-man, ezért is gondolja úgy Kalmár Zoltán, hogy a gyeplő egyedül az elnök kezében van, az pedig csupán segít neki, hogy Musk is az üzleti világban szocializálódott, akivel így jól rezonálnak egymásra. „Trumpot az ellene elkövetett merényletkísérlet is megerősítette ebben a szerepében. A támogatóinak egy része kicsit szentként tekint rá, mint Isten felkentjére Amerika élén.”
Trump minden politikai ügyet üzletként kezel. Nincs ez másképp Ukrajna esetében sem
hangzott el a beszélgetésen, ahol felidézték J. D. Vance tavalyi müncheni felszólalását a biztoságpolitikai konferencián. Az azóta alelnöknek kinevezett amerikai politikus már ott jelezte, hogy ők másképpen viszonyulnak Oroszországhoz, mint a Biden-adminisztráció, valamint más súlypontokat preferálnak a külpolitikában, mint az európai kérdések.
„A geopolitika elsőszámú törvénye: készülj a legrosszabbra!” – Mondta Kalmár Zoltán, hozzátéve, hogy Európa ezt elfelejtette és csak most kezd most kezd komoly fegyverkezésbe, amikor Trump belebegtette, hogy az USA a NATO-n keresztül már nem kívánja megoldani Európa saját problémáit. „Az Egyesült Államok ezzel nem zárkózott be, csupán elfordult Európától.”
A tekintete pedig legfőképpen Ázsia felé terelődött, Japán, Tajvan, Észak-Korea, de legfőképpen Kína felé, akinek a világpolitikai és gazdasági befolyása már most nagyobb, mint elsőre látszik.
Katona László világított rá egy szerinte hibás stratégiai döntésre a régi-új amerikai vezetéstől. Az Egyesült Államok ugyanis korábban egy USAID (Agency for International Development) nevű szervezeten keresztül támogatott külföldi projekteket, beruházásokat – ez az, ami jelenleg a magyar belpolitikában is célkeresztben van miután kiderülni látszik, hogy számos magyar baloldali médiumot és szervezetet támogatott a demokrata kormány idején – amit Trump most megszüntetett. Így viszont vákuum keletkezett a nemzetközi gazdaságpolitikában, Kína pedig már régóta ott állt az ajtóban, hogy belépjen ezekre a területekre, betöltve az űrt. Ennek a jelét fel lehet fedezni például olyan afrikai beruházásokban, ahol a kínaiak vállalják például egy autópálya megépítését, cserébe valamilyen nyersanyag bányászati jogáért.
De az ázsiai ország az oroszokkal együtt a titkosszolgálat területén is aktívabb lett Trump hivatalba lépése óta. Szintén Katona László említette, hogy miután a republikánusok eltávolítottak számos cég vezetői székéből személyeket, a közösségi médiában, főleg a LinkedInen megszaporodtak az olyan jólfizető állásajánlatok, ahol ilyen szakértelemmel bíró embereket keresnek nem olyan régen alapított, gyanúsan orosz és kínai hátterű cégek.
Kína viszont ott áll Szibéria kapujánál is. Ezt már Szentgyörgyi Szilárd hozta fel, utalva arra, hogy az ázsiai ország régóta szemet vetett a kietlen vidéken bányászható nyersanyagokra, valamint ugyanez a terület nyitná meg előttük a közvetlen kijáratot az Északi-sarkkör felé is, ahol mondani sem kell, ugyancsak jelentős kiaknázatlan bányászati terület van. „Kína most várja, hogy Oroszország meggyengüljön” – vetítette előre Szentgyörgyi Szilárd a következő évek, vagy évtizedek kínai stratégiáját.
A beszélgetésen természetesen szóba került az ominózus találkozó is Trump, Vance és Zelenszkij között, ami a beszélgetőpartnerek szerint kiegyenesítette a Trump új világrendje mögötti kérdőjelet.
Katona László szerint a kudarcba fulladt találkozó miatt Trump távolabb került attól az üzlettől, amivel megszerezhetné Ukrajna ritkaföldfémeit, ugyanakkor ez még nem lejátszott mérkőzés, az ukránok nyilatkozatban is megerősítették, hogy a Fehér Házban történtek ellenére nem zárkóznak el véglegesen az üzlettől. Ami pedig a szópárbajt illeti, a szakértők szerint hibás döntés volt Zelenszkijtől, hogy tolmács nélkül ült le az amerikai vezetőkkel tárgyalni, ugyanis a diplomáciában előfordul, hogy egy tárgyalás sikertelenségét egyszerűen ráfogják arra, hogy a tolmács nem megfelelően fordította le a politikusok mondandóját, így pedig egy ilyen eset után is újra lehet kezdeni a tárgyalásokat kvázi tiszta lappal.
A Pannon Kultúrklub mostani beszélgetése kiváló volt arra, hogy új nézőpontokból keressen háttérben megbújó folyamatokat és motivációkat, valamint egy jó pillanatfelvétel vlt a világpolitikáról, ami viszont a beszélgetés után eltelt tizenkét órában már ismét más arcát mutatta, hiszen utána érkezett a hír, hogy Donald Trump már fel is függesztette Ukrajna katonai támogatását, beleértve azokat a szállítmányokat is, amikről még elődje, Biden döntött elnöksége utolsó napjaiban.
