Európa és annak főleg közép-keleti régiója olyan helyzetben van, ahol a közös gazdasági stratégia kialakítása már nemcsak egy opció, hanem már-már kötelező irányvonal, ha szeretnének kilépni a stagnálásból, mondta Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén.
Aziparkamara székházában tartott eseményen a miniszter beszélt arról is, hogy miközben az USA és főleg a BRICS országok előretörtek, addig a kontinensünk gazdasága évek óta nem talál magára, ma pedig az egykori vezető szerepéből legjobb esetben is konzulens szintjére csökkent a jelentősége.
Ezt tetézi, hogy a szűkülő források miatt egyre inkább kiélesednek a harcok az országok és a cégek között is, a miniszter ilyen ellenszélben fogalmazta meg a közös tervezés vízióját, amivel szerinte kiléphet ebből a negatív spirálból a magyar gazdaság. Példaként hozta a Versenyképes járások programot, ami a napokban indul el, valamint az önazonosság védelméről szóló törvény tervezett bevezetését is.
Navracsics Tibor
A gondolatébresztő beszéd után dr. Simon Attila, a vármegyei iparkamara elnöke tartott előadást a megjelent cégvezetők előtt.
Ő több szemléltető ábrát és statisztikát is hozott, többek közt arról, hogy a földgolyó különböző régióinak országainak hogyan alakul a GDP-je. Ebből kitűnik, hogy amíg a keleti régiókban fejlődés tapasztalható, addig Európa a legjobb esetben is stagnál, de még az USA sem éri el azt a szintet, mint főleg a BRICS tagjainak számai.
A nemzetközi kitekintés után Simon Attila a hazai gazdaság és Veszprém vármegye eredményeiről és prognózisairól beszélt. Az idei GDP-növekedést a legtöbb egymástól független elemző 1 és 3 százalék közé várja, ezt viszont számos tényező befolyásolja majd, amelyekből szintén többet felsorolt a kamarai elnök.
Az nem meglepő, hogy az energiaárak, az infláció mértéke, a lakossági fogyasztás alakulása hatással van egy nemzetgazdaság alakulására, ez minden korban így van, viszont a jelenlegi időszakban nem lehet amellett sem elmenni, hogy az ukrajnai háború számos negatív hozadéka közt ott van, hogy az emberek és vállalkozások óvatosabbak lettek, a közhangulat bizonytalan, ez pedig csökkenti a fogyasztást, ami pedig már közvetlen hatással van egy ország gazdaságára is.
Simon Attila bemutatott néhány részletet abból a felmérésből, amit helyben készítettek cégvezetők körében. Ebben arra is keresték a választ, hogy mik azok a tényezők, amelyek leginkább nehezítik egy vállalat mindennapi működését. Ezek között az adóterhek mellett meg lett említve a jogszabályi környezet, a közműrendszer állapota, valamint a már taglalt kevésbé kiszámítható gazdasági környezet is. Simon Attila itt rávilágított arra, hogy a felsoroltak mindegyike külső körülményként jelenik meg egy helyi cég életében, ezért arra kérte a teremben is megjelent politikai vezetőket, hogy segítsenek ezek leküzdésében.
Simon Attila (jobbra) és Ovádi Péter, országgyűlési képviselő
A gazdasági évnyitó nagyelőadását Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország üzletfejlesztésért felelős cégtársa tartotta Gazdasági trendek és a magyar gazdaság helyzete, jövőképe, kihívásai hazai és nemzetközi kitekintésben címmel.
Ő amellett, hogy több kritikát fogalmazott meg az új amerikai vezetés sokszor nem egyértelmű gazdasági döntéseiről és Trump elnök vámpolitikájáról, részletesen beszélt a magyar helyzetről is, ami elválaszthatatlanul összekapcsolódik a német ipar teljesítményével.
Németország ugyanis a maga 25 százalékos részesdésével hazánk legnagyobb exportpartnere, csupán szemléltetésképpen a második helyen Olaszország áll 6 százalékkal.
A német gazdaság viszont évek óta stagnál, ami kihatással van Magyarországra is. Bár az elemzők és a cégvezetők is fellendülést jósolnak 2025-re, ennek hatásai csak később fognak érződni.
Lőcsei Tamás
Előadásában Lőcsei Tamás is kitért a háborúra, ami visszaveti a lakossági fogyasztást, ha pedig ezen tényezőket együttesen nézzük, akkor jól látszik, hogy Magyarország nyitott gazdasága hiába egy jó koncepció, az ilyen recessziós időszakban kevésbé lehet kizárólag országhatárokon belülről befolyásolni eredményességét.
A PwC Magyarország kétszáz hazai vezérigazgató bevonásával készített átfogó elemzést, hogy ők miként látják a gazdasági trendeket és milyen jövőképük van. Az előadó ebből is több beszédes adatot felhozott az iparkamara évnyitóján.
A cégvezetők mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon is jóval derülátóbbak a gazdasági fellendülést illetően, mint a tavalyi évben voltak, ugyanakkor érdekes, hogy amíg a nemzetgazdaságnak pozitív 2025-ös évet jósolnak, addig saját vállalkozásuk esetében már jóval óvatosabbak ezek az előrejelzések.
Egy érdekes és aktuális részlete volt a felmérésnek az, hogy a vezérigazgatók milyen szemmel tekintenek a mesterséges intelligencia megjelenésére. A válaszokból kiderült, hogy 40 százalékuk egyértelműen úgy gondolja, hogy az AI-nak pozitív hozadéka van nemcsak a mindennapos munkavégzés és HR területén, hanem a bevételek emelkedésében is. Ezek a válaszok javában összecsengenek a többi környező országban tapasztaltakkal, ugyanakkor az is kiderült a kutatásból, hogy hazánkban a gazdasági szereplők valamivel több bizalmat táplálnak a mesterséges intelligencia felé, mint szomszédaink.
Végezetül Lőcsei Tamás visszatért ahhoz a gondolathoz, amit a gazdasági évnyitó elején Navracsics Tibor emelt ki az összefogás fontosságáról. A saját tapasztalataira alapozva elmondta, hogy az, ahogyan Veszprém vármegyében egymáshoz, valamint az olyan partnerekhez, mint az iparkamara, a VOSZ, vagy éppen a Pannon Egyetem viszonyulnak a cégek, példaértékű az országban, ez pedig mindenképpen pozitív jövővel kecsegtet a régióban.
