Gutheil Veszprémben élte végig a Tanácsköztársaság hónapjait 1919-ben, és ez idő alatt naplót is vezetett, amiből a veszély elmúltát követően azonnal helytörténeti jelentőségű kötetet szerkesztett.
A szerző a két világháború közötti Veszprém ikonikus alakja volt. 1887-ben született Kaposváron, teológiai tanulmányait Veszprémben kezdte és a budapesti Pázmáneumban fejezte be. Pappá szenteltése után Kaposváron szolgált, majd 1914-ben telepedett meg Veszprémben – itt is halt meg 1963-ban. A két világháború között számos tanulmánya jelent meg Veszprém Árpád- illetve középkori történelméről.
1919. augusztus 24-én, néhány nappal a kommün bukása után a Veszprémi Hírlap már hirdetést adott fel, tudatva az olvasóival, hogy Gutheil Jenő naplószerű leírást készített, amelyet a helyi kommunista pártlap (Vörös Zászló) szemlézésével, a legtöbb falragasz tartalmának közlésével bővítve ad majd közre. A gondosan vezetett napló felbecsülhetetlen helytörténeti értéke mellett ezek a hozzáadott, ma már nem elérhető tartalmak teszik sajtótörténeti érdekességgé a könyvet. A kötet nagy érdeklődéssel kísérve jelent meg 1920 februárjában 360 oldalon, ezer példányban.
A nagy példányszám ellenére csodával határos, hogy a szöveg fennmaradt, és a Veszprémi Szemle azt ma újra kiadhatta. 1945-ben ugyanis egy Miklós Béla miniszterelnök által jegyzett rendeletben a „fasiszta szellemű, szovjetellenes sajtótermékek” megsemmisítéséről döntöttek, a tiltott kiadványok jegyzékére pedig Gutheil munkája is felkerült. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kiadók, intézmények, magánszemélyek tulajdonában lévő könyveket 15 napon belül le kellett adni a gyűjtőhelyeken – aki ezt elmulasztotta, azt 6 hónapig terjedő elzárással, 8000 pengőig terjedő pénzbüntetéssel sújthatták. A könyv legtöbb példányát bezúzták, családi könyvtárak hátsó polcain, újságpapírba csomagolva élte túl az évtizedeket az a kevés példány, ami megmenekült a megsemmisítéstől.
A Veszprémi Szemle most újra kiadta a kötetet, Földes Ferenc szerkesztő jegyzetekkel, mellékletekkel, függellékekkel látta el az eredeti szöveget. Vizi értékelése szerint a kötet igazi értéke, hogy kronológiai sorban jegyzi le a veszprémi – és bizonyos környékbeli – eseményeket, és mindezt jól olvasható, olvasmányos stílusban teszi, ezáltal sajtótörténeti és egyháztörténeti szempontból is rendkívül hasznos forrás.
Új főszerkesztő a Veszprémi Szemle élén
A pénteki könyvbemutatón mutatkozott be a közösségnek Karlinszky Balázs, a Szemle új főszerkesztője, aki egyébként nem ismeretlen a Szemle olvasói számára, hiszen rendszeresen jelentek meg írásai a folyóiratban. Karlinszky az idei tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy tematikus lapszámok összeállításán dolgoznak: a nyári szám a második világháború lezárásának nyolcvanadik évfordulójához kapcsolódik, a szeptemberi Veszprém környéki várakról szól majd, míg az idei utolsó egy neveléstörténeti lapszám lesz a veszprémi óvodákról.