Bár ez sokak számára a stressz természetes velejárójának tűnhet, a gyakori ébredés hátterében többféle testi és lelki ok is állhat. A kérdés tehát amellett, hogy miért ébredünk fel, az is, hogyan alakíthatunk ki egy pihentetőbb, megszakításoktól mentes alvásmintát.
Fontos leszögezni, hogy az éjszakai ébredés nem mindig jelent alvászavart. Egy bizonyos fokig természetes, hogy alvás közben rövidebb ébredéseink vannak, hiszen az alvás nem egyetlen homogén folyamat, hanem ciklusokból álló biológiai ritmus. Az úgynevezett REM és NREM szakaszok váltakozása során az agyunk időnként aktívabbá válik, és ezekben a szakaszokban könnyebben felébredhetünk. A különbség az, hogy egyesek ilyenkor gyorsan vissza tudnak aludni, míg mások órákig forgolódnak – vagy akár teljesen ébren maradnak.
Az éjszakai ébredések hátterében állhat hormonális egyensúlyzavar, például a kortizolszint ingadozása. A kortizol, vagyis a stresszhormon, normál esetben hajnalban kezd emelkedni, hogy reggel éberebbek legyünk. Ha azonban ez a szint éjfél körül megugrik – például szorongás, krónikus stressz vagy rendszertelen életmód miatt –, könnyen megtöri az alvást.
Szintén gyakori tényező a vércukorszint ingadozása. Egy túlságosan magas glikémiás indexű vacsora vagy késő esti nassolás után a szervezet túlkompenzál, és az alacsony vércukorszint ébredést okozhat – gyakran szorongással vagy izzadással párosulva.
Az életkor előrehaladtával is változik az alvás minősége. Az idősebb korosztály tagjai gyakrabban tapasztalják a mélyalvási szakasz rövidülését, ami miatt könnyebben és gyakrabban ébrednek fel az éjszaka folyamán.
A pszichés tényezők legalább olyan fontosak, mint a fizikai okok. A szorongás, depresszió, poszttraumás stressz, de akár egy egyszerű napközbeni aggodalom is hatással lehet az éjszakai pihenésre. Az agy, amely nappal túlterhelt, éjszaka próbálja feldolgozni a stresszforrásokat – ez gyakran okoz éjjeli ébredéseket, különösen hajnali 3 és 4 óra között, amikor a melatonin szintje csökken, a kortizol pedig emelkedni kezd.
Érdemes megfigyelni, hogy ezek az ébredések milyen érzésekkel társulnak: van-e bennük feszültség, szorongás vagy esetleg testi tünetek is. Ez ugyanis kulcs lehet a probléma valódi forrásához.
Mit tehetünk a nyugodtabb éjszakákért?
Az első és legfontosabb lépés a tudatosság. Ha rendszeresen felébredünk éjszaka, érdemes alvási naplót vezetni: mikor fekszünk le, mikor ébredünk fel, milyen volt a napunk, mit ettünk, milyen stresszhatások értek bennünket. Ebből idővel kirajzolódhatnak a mintázatok, és könnyebben beazonosíthatók az alvászavar kiváltó okai.
Az életmódváltás szintén sokat segíthet. Kerüljük a késő esti nehéz ételeket és a magas cukortartalmú nassolást, csökkentsük a képernyő előtt töltött időt lefekvés előtt, és próbáljunk meg relaxációs technikákat bevezetni – ilyen lehet például a légzőgyakorlat, a mindfulness vagy egy meleg fürdő lefekvés előtt.
Ha a probléma nem oldódik meg néhány héten belül, érdemes szakember segítségét kérni: egy pszichológus vagy alvásszakértő segíthet feltárni a mélyebb okokat és személyre szabott stratégiát kialakítani a pihentetőbb alvás érdekében.