A nárcisztikus személyiségzavar vagy a nárcisztikus spektrumon elhelyezkedő viselkedés nem azt jelenti, hogy valaki csupán „önző” vagy „beképzelt”. A nárcisztikus ember valójában egy törékeny, belül bizonytalan személyiség, aki túlélési stratégiaként alakította ki a felsőbbrendűség, a kontroll és a manipuláció rendszerét. A látszólagos magabiztosság mögött mély bizonytalanság és sérülékenység húzódik. Ő nem képes egészséges módon kapcsolódni, mert önmagát is csak külső megerősítések (visszajelzések, hódolat, rajongás) alapján tudja értékesnek érezni.
A nárcisztikus partner gyakran keres új kapcsolatokat vagy viszonyokat, mert a már meglévő kapcsolatban idővel szerinte „csökken a figyelem” – vagyis az a folyamatos csodálat és megerősítés, amit elvár. Mivel képtelen belső forrásból meríteni önbecsülést, kívülről, mások reakcióin keresztül próbálja fenntartani saját fontosságtudatát. Ezért számukra a hűtlenség nem feltétlenül erkölcsi kérdés, inkább túlélési technika.
A hűtlenség nárcisztikus kapcsolatban nem mindig titokban zajlik. Van, hogy lebuktatják magukat, vagy szándékosan utalgatnak rá, hogy féltékenységet keltsenek és ezzel is fenntartsák a partner figyelmét. A megcsalás lehet számukra jutalom, büntetés vagy eszköz is.
Kontrollgyakorlás: ha úgy érzik, hogy a partner túl „függetlenné” válik vagy nem reagál elég csodálattal, a hűtlenséggel újra fölénybe kerülnek.
Büntetés: előfordul, hogy a megcsalás egyfajta „nevelőeszköz” – a partner valamilyen „hibájára” adott reakcióként tálalják.
Érzelmi és szexuális izgalom: az újdonság és a meghódítás élménye számukra sokszor fontosabb, mint az intimitás vagy a stabilitás.
Példa: egy negyvenes éveiben járó női kliens egy terápiás ülésen mesélte, hogy párja minden veszekedés után „eltűnt” pár napra, majd kiderült, hogy mindig volt „valaki más”, akivel ezeket az időszakokat „kikapcsolódásként” töltötte. A férfi sosem tagadta, de minden esetben a nőt hibáztatta: „Te taszítottál el. Te nem figyelsz rám eléggé. Csak így tudtam túlélni a közönyödet.”
Ez a klasszikus projektív viselkedés: a nárcisztikus saját felelősségét áthárítja, miközben semmit nem vállal abból, amit tett.
A megcsalt fél nárcisztikus kapcsolatban gyakran nem csak fájdalmat él meg, hanem önmagában is kételkedni kezd. A hosszan tartó manipuláció, gázlángolás (gaslighting) hatására már nem bízik a saját érzéseiben sem. A nárcisztikus partner ugyanis nemcsak megcsalja, hanem el is hiteti vele, hogy „megérdemelte”, vagy hogy „csak túlérzékeny”.
Sok esetben az áldozat évekig ragaszkodik a kapcsolathoz, és minden alkalommal elhiszi, hogy „most megváltozik”, „ez volt az utolsó alkalom”. Az önértékelése közben lassan szinte teljesen leépül, nem tudja, mi a normális, meddig mehet el a másik, és mi az, amit még el kell viselni.
Hogyan lehet felismerni a nárcisztikus hűtlenségi mintákat?
- A partner gyakran eltűnik, és nem számol be arról, hol járt.
- A hűtlenség vádjára védekezés helyett támadással válaszol.
- Többször hivatkozik arra, hogy „más is megtenné a helyében”.
- Eltávolodik, ha épp nem kap elég figyelmet, majd hirtelen újra közeledik.
- Elutasítja a problémák megbeszélését, és nem vállal felelősséget a kapcsolat alakulásáért.
Kiút a kapcsolatból:
Az első lépés a felismerés: ha valaki nárcisztikus partnerrel él, fontos tudatosítani, hogy a megcsalás ebben a dinamizmusban rendszerint nem kivétel, hanem minta. A kapcsolat bántalmazó jellege sokszor nem fizikai agresszióban, hanem lelki és pszichológiai manipulációban mutatkozik meg – és ez sokszor még nehezebben felismerhető.
A gyógyuláshoz elengedhetetlen a külső segítség: egy pszichológus, pszichoterapeuta vagy traumafeldolgozásban jártas szakember támogatása nélkül a nárcisztikus kapcsolatból való kilépés – és az önbizalom visszaépítése – rendkívül nehéz lehet. Idővel azonban újra megtanulható, hogyan lehet egészséges határokat húzni, bízni saját érzésekben, és olyan kapcsolatot keresni, amelyben valódi intimitás, bizalom és kölcsönösség van jelen.
A nárcisztikus személyiségű partner mellett megélt megcsalás nem egy „klasszikus” hűtlenségi történet, hanem sokkal mélyebb lelki és pszichés károkat okozó jelenség. Aki ilyen kapcsolatból lép ki, nem csak egy párkapcsolatot hagy maga mögött, hanem egy egész torzított valóságot is, amelyben újra kell tanulnia szeretni önmagát. És ez nem gyengeség, hanem bátorság.
