Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

István, a király is lesz a Veszprémi Petőfi Színház új évadában

2025. május 6. 16:37
Hétfő délelőtt bejelentette 2025/2026-os évadát a Veszprémi Petőfi Színház, rendezni fog többek között Dolhai Attila, Rátóti Zoltán, Józan László, Máté P. Gábor, és színpadra kerül például A velencei kalmár, az István a király, repertoáron marad sok más közt a Tortúra. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Augusztus huszadikán a veszprémi Szentháromság téren mutatja be a társulat az István, a királyt, amit Oberfrank Pál Kossuth-díjas színművész rendez, és a következő évadban bérletes előadásként a repertoáron marad. A jövő évadban is megrendezik a színház három meghatározó fesztiválját, így a IX. Lélektől-Lélekig Színház Gyógyító Erejének Fesztiválját, a IX. Rátonyi Róbert Operettfesztivált, valamint a Vifi-fesztet.

Mint minden évadnak, a 2025/2026-osnak is külön elnevezése van: Bölcsesség évada. Oberfrank Pál igazgató, valamint Kellerné Egresi Zsuzsanna, a színház kreatív menedzser-igazgatóhelyettese egyaránt megerősítették, hogy a régi szlogenjük továbbra is érvényes, miszerint cél közösségben lenni a közönséggel. Bejelentették azt is, hogy jövőre új osztály indul a PetőfIfiAkadémián.

Nagy szenzációnak számít, hogy a színház május 20-án, egy zenés beszélgetőshow-n láthatja vendégül a világhírű Franco Nerót, akit különleges kapcsolat fűz Magyarországhoz, a magyarsághoz.

A Veszprémi Petőfi Színház első nagyszínházi bemutatójának, vagyis az István, a királynak – amelynek hivatalos premierjére októberben kerül sor a Nagyszínházban – rendezője Oberfrank Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész. A főbb szerepekben Nemes Tibor (István), Sándor Péter (Koppány), Szederjesi Teodóra (Gizella) és Hirschl Laura (Réka) látható.

Novemberben egy újabb klasszikust láthatnak a színházbarátok. Molnár Ferenc Az ördög című vígjátékáról van szó, amely különleges alapötletével, pörgős-fordulatos cselekményével, valamint úgyszólván észrevétlenül közvetített tanulságaival egykettőre a magyar, valamint a nemzetközi közönség kedvencévé vált. A Veszprémi Petőfi Színház adaptációját Rátóti Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész rendezi.

Fotó: Veszprémi Petőfi SzínházFotó: Veszprémi Petőfi Színház

A fergeteges télkezdetről a Nóti Károly–Zágon István–Eisemann Mihály szerzőtrió zseniális, megunhatatlan, nem mellesleg örökzöld témájú vígjátéka, a Hyppolit, a lakáj gondoskodik. A Dolhai Attila Jászai Mari-díjas, érdemes művész rendezte produkcióban az úrhatnám „gazdáinak” tükröt tartó inast Cservenák Vilmos, Schneider Mátyást Kőrösi Csaba, Schneidernét pedig Módri Györgyi alakítja.

A Veszprém Petőfi Színház évadról-évadra bemutat egy nagy klasszikus színművet. Idén ez William Shakespeare A velencei kalmár című alkotása lesz, amely – bár az újkor hajnalán játszódik – szintén nagyon aktuális problémaköröket, az eltérő kultúrák együttélését, valamint a pénz és az üzleti érdekek mindenre rátelepedését járja körül. A rendező Oberfrank Pál.

A teátrum új évadbeli bemutatóinak szerzői között ismét felbukkan a kortárs francia Oscar-díjas író, dramaturg és forgatókönyvíró, Florian Zeller neve. A veszprémi nézők nemrégiben a megrendítő, Az apa című drámáját láthatták, 2026 áprilisában, a IX. Lélektől-Lélekig Színház Gyógyító Erejének Fesztiválján pedig A fiú című műve mutatkozik be. A sokakat közvetlenül érintő konfliktushelyzetről szóló drámát Józan László rendező állítja színpadra.

Nem ígérkezik kevésbé izgalmasnak és sokszínűnek a Latinovits-Bujtor Játékszín műsora sem. Mindjárt szeptemberben az Unikornis című monodrámára – amelynek ősbemutatója a VIII. Lélektől-Lélekig Fesztiválon volt – válthatnak jegyet az érdeklődők. Az igaz élettörténet főszerepét Szorcsik Kriszta színművésznő játssza, a rendező a Jászai Mari-díjas, a veszprémi színházjáró közönség előtt jól ismert Tasnádi Csaba.

Részlet az István, a királybólRészlet az István, a királyból

Kevés olyan briliáns kezdeményezés van, mint a székesfehérvári Szent István Múzeum Régész Színháza. A Veszprémi Petőfi Színházban is nagy sikert aratott a Schliemann – Trója című monodráma után idén októberben a Matuz János rendezte, A hieroglifák titka című dráma mutatkozik be, amely a francia klasszika-filológus, a hieroglifák megfejtője, Jean-François Champollion (1790–1832) különös, izgalmas életéről szól.

A nagy, múlhatatlan érdemeket szerzett, történelmi jelentőségű alakok közül Klebelsberg Kuno kultuszminiszter a következő, aki megidéződik a Játékszín színpadán – igaz, nem közvetlenül, hanem feleségén, Botka Saroltán keresztül. Hedry Mária Árnyéksors című színműve a páratlan tartású, mélységesen humánus, gazdag érzelemvilágú asszony élettörténetén át mutatja be a legendás politikus munkásságát és a huszadik század viharos történelmét. A Petneházy Attila rendezte színmű, amelyet egy alkalommal már játszott a színház, novembertől bekerül a bérletes kínálatba.

Az 1990-es évek közepén a New York-i színházi élet egyik nagy szenzációja volt Tom Ziegler off-Broadway darabja, a Grace és Gloria. A szívhez szóló, mély mondanivalót hordozó színmű alaptörténete szerint a kórházból gyógyíthatatlan betegként kiengedett parasztasszony, Grace gondozását a jómódú, nagy karriert befutott önkéntes szociális munkás, Gloria vállalja. Az élet furcsa játéka hozta találkozás során emberi sorsok, létfilozófiák bontakoznak ki. A februárban bemutatandó színmű rendezője a Veszprémi Petőfi Színház népszerű, sokoldalú színművésze, Máté P. Gábor.

Márciusban egy, a valóságban talán nem, vagy ebben a formában nem létezett helyre nyerhetnek bebocsátást a nézők: a Veszprém Orfeum sanzonettek, dizőzök, primadonnák, bonvivánok, vidéki, de valahol mégis nagyvilági sármmal rendelkező gentlemanek segítségével idézi meg egy letűnt világ lázas, szenvedélyes éjszakáit. Oberfrank Pál rendező a szerepeket a teátrum minden műfajban remeklő, énekelni és táncolni híresen jól tudó tagjaira bízza a szerepeket.

A Veszprémi Petőfi Színház mindig is kiemelt figyelmet fordított gyermekekre és a fiatalokra, hiszen belőlük lesz a jövő közönsége. A legkisebbek kedvében járva a színház szeptemberben a méltán legendás Romhányi József–Nepp József páros rajzfilmsorozata alapján készült Dr. Bubó című mesejátékkal indít. 

Petőfi Sándor halhatatlan, fogalommá, a legszebb értékek megtestesítőjévé vált hőse, János vitéz Kacsóh Pongrácot is megihlette, aki a verses meséből daljátékot írt. Ez utóbbiból született meg a János vitézke című interaktív gyermekelőadás, amelynek rendezője Harangi Mária.

A 2025/2026-os évadban is mennek tovább a BonBon Matiné előadásai, amelyek a komolyzene világába vezetik be a gyerekeket. Az 1998-ban, Lukácsházi Győző által létrehozott önálló kulturális műhely humoros, szórakoztatói műsorai az évtizedek alatt számos fiatalt sarkalltak arra, hogy megtanuljanak játszani valamilyen hangszeren. Remélhetőleg a következő epizódok is sokakat inspirálnak majd ilyesmire.

A Karaván Színház egy kicsivel nagyobbaknak, a tizenéveseknek szánja Zenemenő című, Nyári Oszkár rendezte interaktív zenetörténeti előadását, amely többek között Bach, Mozart, Vivaldi és Liszt Ferenc lenyűgöző birodalmának kapuját nyitja meg a fülek és a szívek előtt. Komolyzenei beavatás ez játékosan, humorosan, élményszerűen.

Holt költők társasága – ki ne ismerné ezt a címet? A világsikert aratott, 1989-ben bemutatott filmdrámából Magyarországon elsőként a Veszprémi Petőfi Színház készített színházi adaptációt. A mű most újra látható lesz, igaz, más szereposztással, hiszen az egykori diákok ma már a nagybetűs Élet színtereit járják, maguk is szülők. Az élet és az érzések tényleges meg- és átélésére, a gyorsan elszálló pillanatok megragadására biztató drámát ezúttal Funtek Frigyes rendezi.

Tom Schulman művéhez hasonlóan Topolcsányi Laura Magdi című misztériumjátéka is elsősorban a tizenévesekhez, a fiatal felnőttekhez szól. A második világháború utolsó napjaiban vértanúságot szenvedett litéri munkáslány, Bódi Mária Magdolna tragikusan végződő, de csak a földi síkon befejezett történetét feldolgozó, Oberfrank Pál rendezte dráma VIII. Lélektől-Lélekig Fesztiválon megtartott díszbemutatója katartikus élményt nyújtott. Minden bizonnyal ilyenben részesülnek majd a szeptemberre tervezett hivatalos premier, majd a későbbi előadások nézői is.

2025. május 30-án, este 19 órakor az Ady & Léda – Szeretném, hogyha szeretnének című életrajzi táncjáték bemutató előadására szólítja majd a fiatal – valamint közép- és szépkorú – nézőket a jól ismert hívószignál. Az irodalomtörténet egyik leghíresebb, egyben legviharosabb szerelmi történetét a Horváth Renátó Production táncművészei adják elő a Horváth Renátó megálmodta díszletek között, jelmezekben, zseniálisan összeválogatott zenékre.

Az évadbemutató sajtótájékoztatón a színház vezetősége megnevezte a továbbra is műsoron maradó előadásokat. A felsorolásban az Anconai szerelmesek című zenés komédia, a Csoportterápia című musical-komédia, a Mágnás Miska című operett, a Petőfi SzínSingers koncertshow, a Tortúra című pszichothriller, a „...Lázas ifújság...” című zenés színházi est, az Árva szörny, a Hatodik szék és az Imagináció című dráma, a Kapj el! című kamaramusical, valamint a Frakk, a macskák réme című mesejáték szerepel.

Szabó Eszter
további cikkek
Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene kultúra Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene Fábián Tamás, neve és arca sokaknak olyan közéleti riportokból lehet ismerős, ahol országos politikusokat faggat, sokszor órákon keresztül a Telex kamerái előtt. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy politikai újságírói munkája mellett az irodalomban is otthonosan mozog. Első, „Bravúros mutatványok, amiket senki se látott” című regényében pedig olyan társadalmi témákat boncolgat két harmincas éveiben járó fiatal felnőtt szemszögéből, amelyek, ahogy ő fogalmazott nincsenek kellően kibeszélve ma Magyarországon, pedig nagy szükség lenne rá. Erről is beszélgettünk vele veszprémi könyvbemutatója előtt. tegnap 17:18 Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor közélet Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor Újabb magyar bor kapott uniós eredetvédelmet, ráadásul ezúttal Veszprém megyéből. Az Európai Bizottság jóváhagyta a Sümeg és Sümegi elnevezés bejegyzését az oltalom alatt álló eredetmegjelölések közé. A döntés nemcsak a sümegi borászok számára jelentős, hanem a vásárlóknak is garanciát adhat arra, hogy a palackban valóban a megjelölt térségből származó, szigorú előírások szerint készített bor található. 2026. október 29. 14:08 Szobrot állítanak Pilinszky Jánosnak Balatonkenesén kultúra Szobrot állítanak Pilinszky Jánosnak Balatonkenesén A költő születésének 105. évfordulója alkalmából készült bronz mellszobrot november 20-án, délután három órakor avatják fel a Bakó-ligetben - közölte a Balatonkenese Városért Alapítvány. 2026. október 27. 11:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.