Előző cikkünkben írtunk arról, hogy Veszprém belvárosa az évek óta zajló fejlesztések nyomán lépésről lépésre újul meg és szépül, hogy minél élhetőbb –
emberközpontú, fenntartható és modern – életteret biztosítson mindazoknak, akik Veszprémet választják otthonul, munkahelyül, a tanulmányaik vagy éppen a kikapcsolódás miatt. Ugyanakkor a belváros keleti peremén található, egykori iparnegyed emberléptékű hasznosításához sok még a teendő. Ahhoz, hogy a fejlődés iránya kijelölhető legyen, meg kell találni a területhez és az igényekhez legjobban illeszkedő funkciót, vagy funkciókat. Ebben segíthet a terület múltjának és jelenének, az adottságainak és lehetőségeinek, a környezetéhez való viszonyának, a városszövetbe való illeszkedésének az ismerete. Ehhez kíván hozzájárulni ez a sorozat is.
Az előző írásunkban megkezdett történeti áttekintés során a Völgyikút Ház környékétől és a Kossuth utca felső részétől indulva, a buszpályaudvaron és a
vásárcsarnokon keresztül, nyugatról kelet felé haladva eljutottunk a volt iparnegyed kérdéses részéhez, ami a jelenleg Gyárkertként üzemelő terület és környéke a Balaton Plázával és a parkolóval, valamint a benzinkúttal és a volt SZMT-székházzal, északi irányban pedig nagyjából az Autóbuszpályaudvar mögött található Hársfa óvodáig nyúlik. Kezdjük az óvoda területének a történetével!
A buszpályaudvartól keletre, a jelenlegi Hársfa óvoda helyén, egészen az államosításig hatalmas területen nyújtózkodott a nagy múltú Angeli család birtoka – kertészete, legelője, szántója – a Faipar szomszédságában. Ezt követően a major területén Napközi Otthonos Óvoda létesült, amely kezdetben a szomszédos faárugyár, vajgyár, tejgyár és a nyomda dolgozóinak gyerekeit, majd a körzethez tartozó gyerekeket fogadta. Az intézmény ma már a vidékről busszal Veszprémbe dolgozni járók gyerekeit is fogadja. Jelenlegi nevét az udvarán található, több mint 100 éves hársfáról kapta.
A mai belváros legkeletibb pontján álló Balaton Pláza és a parkoló az egykori Veszprém-Belső vasútállomás területét foglalja magába. A 20. század elején
nyilvánvalóvá vált, hogy a város gazdasági és ipari fejlődéséhez nélkülözhetetlen a Győr-Veszprém-Dombóvár helyiérdekű vasútvonal meghosszabbítása a Balatonig. A Veszprém-Külsőt a városon át Balatonalmádival összekötő szakaszt 1909-ben adták át, majd az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció nyomán 1972-ig több lépésben megszüntették előbb a személyszállítást, majd 1974-re az áruszállítást is teljesen felszámolták. A belső állomás épülete – mint ipari műemlék – ma is áll a Pláza és a Gyárkert közötti parkoló oldalában, és szolgáltatói funkciót lát el. A vasútállomás területe a vonatközlekedés megszüntetése után egy időre KRESZ-oktatópályának adott helyet, majd benzinkút és parkoló létesült a helyén.
A vasútállomás szomszédságában üzemelt 1896-tól 2007-ig a más telephelyen jelenleg is működő Balaton Bútorgyár, amelyet korábban neveztek Faiparnak, Faárugyárnak, Szigeti Faárugyárnak is és amely 1975 óta viseli jelenlegi nevét. A gyárat a millennium idején alapította egy veszprémi kereskedőcsalád (Stern Hermann és fiai). A vasút szomszédsága ideális hely volt a szállítási költségek csökkentése szempontjából. A gyártáshoz az alapanyagot a bakonyi erdők biztosították. A gyár folyamatosan bővült és fejlődött, túlélte mindkét világháborút és az államosítást. 1978-tól már a mostani Házgyári úti telephely is üzemel, ahová 2007 elején költözött ki végleg a gyártás. Veszprém önkormányzatának 2021-ben nyílt lehetősége megvásárolni a több mint 2,2 hektáros terület. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozathoz kapcsolódva egy közpark és rendezvényhelyszín nyílt Gyárkert KultúrPark néven azzal a szándékkal, hogy a terület integrálódjon a meglévő városszövetbe és bekapcsolódjon a város vérkeringésébe. A park létesítményeinek tervezésekor és kialakításakor a fenntarthatóság és a hosszabb távú fejleszthetőség fontos kritérium volt, hogy egy esetleges későbbi átalakítás, vagy elbontás nyomán azok újrahasznosíthatók legyenek. A Balaton Bútorgyár teljes egykori területének hosszabbtávú hasznosítása ma is napirenden van, és ebbe a Gyárkert jövője is beletartozik. Következő írásainkban a belváros rehabilitációját, egykori iparterületek újraélesztését vizsgáló projekteket mutatunk be, olyan jó megoldásokat, amelyek egy területnek a város életébe harmonikusan illeszkedő funkciót adnak.
Forrás: Jákói Bernadett írásai, Veszprém 2030 Kft.