Miután Magyar Péter kidoboltatta realitásokat nyomokban tartalmazó politikai programját, végre újabb hír érkezett a Tisza párt háza tájáról, hogy hogyan képzelik el az ország irányítását, amikor hatalomra kerülnek.
Ehhez ugyebár szükség lesz legalább 106 olyan személyre, akik megmérettetik magukat az ország választókörzeteiben azért a bizonyos két egymást metsző egyenes vonalért a szavazófülkében. Mert bármennyire is beleillene a Tisza marveli univerzumába, hogy Magyar Péter egyedül elindul az összes kerületben és persze megnyeri azokat, a választási törvény írói nem a hollywoodi forgatókönyvírók közül kerültek ki, így nem is engedi meg azt, hogy valaki egynél több körzetben induljon.
Ilyenkor általában a pártok egy hosszú és összetett castingba kezdenek, az esetek többségében a pártközpontok zárt ajtói mögött, hogy felmérjék a képviselőaspiránsok kognitív és pszichológiai képességeit, közéleti szerepvállalásuk minőségét és jobb esetben fedhetetlen előéletüket is.
A Tisza párt viszont más utat választ, erről pedig maga Radnai Márk, a párt alelnöke hintett el információmorzsákat a HVG-nek adott interjújában, ahol elsősorban a nemsokára debütáló tiszás mobilalkalmazásról beszélt – meg nem erősített információk szerint a hívásokat is rögzíti majd, feltéve, ha a felhasználó a házastársával beszél éppen – ami egyben a Tisza párt jövő évi aktív politikusainak a kiválasztásában is mérvadó lesz.
Radnai az interjúban kifejtette, hogy az alkalmazáson keresztül digitálisan számon tartják, a legaktívabb és legszorgalmasabb felhasználóikat, akik később a sor elejére állhatnak, amikor a Tisza párt politikusait és vezetőit választják ki.
Tehát annak a leszázalékolt, alkoholista gépbeállítónak, akinek eddigi legnagyobb közéleti tevékenysége az volt, hogy társadalmi munkaként segített kimeszelni a helyi kultúrház előcsarnokát és egyszer bronzérmes lett a helyi pörköltfőző versenyen a pacaljával, aki néha azért elveri az asszonyt, de legalább otthon van az NB1 aktuális edzőkeringőjében, hasonló esélye van Tisza pártos képviselőjelötnek lennie, mint a diplomás szomszédjának, aki életében legalább már egyszer eljutott egy Amnesty Internationál által szervezett konferenciára és tisztában van azzal, hogy a Területfejlesztési Minisztériumnak nem a parkok letérkövezése az elsődleges feladata. Csupán annyi a feladat, hogy minél többször kommentelje a megfelelő helyre Facebookon – például jelen cikk alá; köszönjük a Fcaebook algoritmus nevében is – azt, hogy „jó vergődést” vagy a klasszikussá vált „szív, szív zászló” könnyen megjegyezhető tiszás toposzt.
A magyar politikatörténettel fertőzöttek még talán emlékeznek a megboldogult MDF 2010-es országgyűlési választásokra készült jelöltbemutató videójára, ami vágatlanul került ki az internetre, felvonultatva egy sor Besenyő Pista bácsit a tulipános pártlogó előtt. Egy kiváló látlelete volt annak, hogy a politika nemcsak késztetés, hanem képesség kérdése is kellene, hogy legyen.
Amennyiben valóban megvalósul Radnai által megszellőztetett progresszív casting a Tisza pártban, hasonló mókás pillanatok várhatnak a belpolitikát közelről szemlélők körében. A humorfaktort viszont kijózanítóan elsöpri az a felismerés, hogy ebben az esetben nem egy „herényire” zsugorodott párt jelöltjei lesznek ők, hanem a kormányzásra valós esélyesként bejelentkező párt emberei.
