A folyóiratot gondozó közhasznú alapítvány és a könyvtár együtt hívta meg a város érdeklődő lakóit, akik – ahogy Porga Gyula polgármester fogalmazott – akkor is eljönnek, ha esik az eső, fúj a szél, vagy a terem hőmérséklete már-már trópusi.
A mostani lapszám nem egyszerűen egy újabb kiadás, inkább egy hosszú ideje működő szellemi műhelymunka folytatása. A rendezvényen felidézték a folyóirat eddigi történetét, köszöntötték az előző főszerkesztőt, Dr. Földesi Ferencet, és sok sikert kívántak utódjának, Dr. Karlinszky Balázsnak, aki fiatal kora ellenére már most méltón képviseli a várostörténet iránti elkötelezettséget.
Boross István, a Veszprém Vármegyei Levéltár igazgatója ezúttal előadóként vett részt az eseményen. „A Veszprémi Térképvándor a helytörténet szolgálatában” címmel tartott előadást arról, miként válnak a történelmi térképek nemcsak tudományos forrássá, hanem az emlékezés és az értelmezés eszközeivé.
A lapszám tartalmát Dr. Négyesi Lajos hadtörténész ismertette, akinek személyes hangvételű visszatekintései különös színt adtak az eseménynek. Mesélt fiatalkori élményeiről, amikor Veszprém környéki erdőkben második világháborús nyomokra bukkant, és azokról az éjszakákba nyúló beszélgetésekről, amelyeket Veress D. Csabával folytatott helytörténeti kutatásokról. Ezek a pillanatok később meghatározóvá váltak számára, így amikor Földesi Ferenc felkérte a szerkesztésre, nem sokat hezitált.
A lapszám tanulmányai alapos, terepmunkán és levéltári kutatáson alapuló helytörténeti anyagokat tartalmaznak. Pálffy Sándor és Horváth Gábor például egy repülőgépgyárhoz köthető roncsokat vizsgáltak, Kulcsár Viktor a Vörösberény várhegyi kutatásairól írt, míg Kovács Győző a háborús időjárás hatásait elemezte a katonai műveletek tükrében. Tapolca környéki harcokat is feldolgoz egy tanulmány, amely Halápi László tanítványának tollából származik, mely újabb példája annak, hogy az utánpótlás nemcsak lehetséges, hanem már jelen is van a kutatói közösségben.
A kötet egyik erőssége, hogy a katonai, politikai és természeti tényezőket egyaránt vizsgálja, miközben a terepen végzett kutatások mellett a levéltári forrásokat és személyes visszaemlékezéseket is beemeli a történetmesélésbe. A bemutatón elhangzottak szerint ez a sokféle forrásból építkező módszer hitelesebbé teszi az anyagot, hvalamint élőbbé és befogadhatóbbá is, különösen egy olyan közönség számára, amely nem hivatásos történészekből áll, "csak" a város múltja iránt érdeklődő helyiekből.
Az eseményen egy másik kötetet is megismerhettek a résztvevők: a Veszprémi Szemle Könyvek 16. darabját, „Gutheil Jenő: A kommunisták uralma Veszprémben” címmel. A kiadvány új szempontból vizsgálja meg a város történetének egy érzékeny, kevéssé feltárt korszakát.
A rendezvény során többször is szóba került, hogy a Veszprémi Szemle nem egyszerűen egy tudományos periodika, inkább egy olyan közösség tükre, amely hosszú évek óta dolgozik a város múltjának megértésén. Ez a közösség képes volt arra, hogy a tudás átörökítését is értékként kezelje, az alapítók, szerkesztők és szerzők egymást segítve, egymást kiegészítve formálták ezt a szellemi örökséget, amelyhez most már egy új generáció is bátran csatlakozhat.
