Az UNICEF Magyarország szakértője szerint a lelki egészség témájáról gyerekjogi keretben is kell beszélnünk. A gyerekeknek joguk van az egészséghez, a megfelelő egészségügyi ellátáshoz – és az egészség része a pszichés jóllét is. „Ez ugyanolyan fontos gyerekvédelmi kérdés, mint például a szegénység, a bántalmazás vagy a zaklatás” – mondja.
A szervezet 2021 óta kiemelten foglalkozik a fiatalok mentális egészségével és mára számos konkrét javaslata és programja van arra, hogyan lehetne valóban hatni – nem csak tüneti kezeléssel, hanem megelőzéssel, szemléletformálással és strukturális változtatásokkal.
Szlankó szerint nem lehet egyetlen okra visszavezetni a válságot – több, egymással összefonódó tényező súlyosbítja a helyzetet. Az egyik ilyen az információs túlterheltség: a mai fiatalok egy olyan világba születtek, ahol az okostelefonok, a közösségi média és a hírek folyamatos jelenléte megszakítás nélküli stresszt gyakorol az idegrendszerükre.
„A gyerekek ma már kiskamaszként tudnak a gázai helyzetről, az ukrajnai háborúról vagy a klímaválságról. Mindez túl korán, túl gyorsan zúdul rájuk, miközben érzelmileg még nem állnak készen a feldolgozásra – magyarázza.
Emellett a járvány, a háborúk és a klímaváltozással kapcsolatos jövőfélelem is hozzájárul ahhoz az általános bizonytalanságérzéshez, amely egyre több gyerek és fiatal lelkét nyomja.
Szlankó Viola arról is beszél, hogy a társas támasz csökkenése is fontos tényező. „A gyerekek ma kevesebb felnőttre számíthatnak, mint akár húsz évvel ezelőtt. Régen ott volt a nagymama, a szomszéd, a közösség – ma pedig gyakran csak egyetlen ember az, akire támaszkodhatnak. Ez nemcsak szomorú, hanem veszélyes is.
Egy kutatás szerint míg néhány évtizede a gyerekek átlagosan három-négy felnőttet jelöltek meg, akire számíthattak, ez mára egyetlen főre csökkent.”
A nemzetközi átlag szerint minden hetedik gyerek él valamilyen mentális zavarral, Magyarországon azonban a becslések szerint minden ötödik gyermeket érint ez a probléma.
„Ez azt jelenti, hogy egy osztályban akár öt-hat gyerek is küzdhet valamilyen szorongásos zavarral, depresszióval vagy más lelki problémával – miközben az iskolarendszer gyakorlatilag nincs erre felkészülve” – mondja Szlankó Viola.
A szakértő hozzáteszi, nagyon kevés iskolapszichológus van ma az oktatásban, az UNICEF Magyarország ezért is hozta létre a „lelki egészségórát”, amely olyan tematikus foglalkozás, ahol a gyerekek megtanulhatják felismerni saját érzéseiket, stresszkezelési technikákat sajátíthatnak el, és megtapasztalhatják, hogyan segítsenek kortársaiknak – vagy mikor kérjenek felnőtt segítséget.
Bár sokszor hallani, hogy a mentális problémák körüli megbélyegzés oldódik, Szlankó szerint ez csak féligazság.
„Szeretjük azt hinni, hogy elfogadóbbak lettünk, de valójában még mindig nem tudunk erről úgy beszélni, hogy közben ne legyen stigma. Ha valaki bevallja, hogy pánikbeteg, gyakran az állását kockáztatja, és ez a fajta társadalmi nyomás a gyerekek szeme előtt zajlik.
Ezért is lenne fontos egy átfogó, országos társadalmi kampány, amely segít lebontani a tabukat és új szemléletet ad a mentális zavarokról való gondolkodáshoz.
Az UNICEF célja nem csupán a figyelemfelhívás, hanem a rendszerszintű hatásgyakorlás. Egyrészt szeretnék, ha a lelki egészségórák bekerülnének az oktatási rendszerbe – nem opcionálisan, hanem kötelező tananyagként. Másrészt régóta sürgetnek egy országos gyermek- és ifjúsági mentális egészségügyi stratégiát, amely nemcsak felismeri a probléma súlyosságát, hanem konkrét beavatkozásokat is meghatároz.
A szülők és pedagógusok támogatása is kulcsfontosságú. Az UNICEF Magyarország több e-learning kurzust is indított számukra, amelyek gyakorlati tanácsokat adnak: hogyan ismerjük fel a gyerek problémáját, mit tehetünk otthon, pszichológus nélkül, hogyan beszélgessünk kamasz gyerekünkkel, ha bezárkózik?
Emellett létrehoztak egy mentális egészség térképet, amely segít eligazodni az ellátórendszerben – megmutatja, hogy milyen problémával hová lehet fordulni az országon belül és melyek a beutalás szabályai.
„Nincs jól a gyerek, ha a körülötte lévő felnőttek sincsenek jól!”
A beszélgetés végén Szlankó Viola újra megerősíti: nem elég csak a gyerekekre figyelni, a felnőttek mentális állapotával is foglalkozni kell. „Egyik gyerek sem lehet jól, ha a körülötte lévő szülők és pedagógusok sincsenek jól. Ez egy közös ügy – nemcsak a gyerekeké, hanem mindannyiunké.”
Az UNICEF Magyarország ingyenes e-learning anyaggal segíti a szülőket abban, hogy időben felismerjék gyermekük mentális problémáit és saját lelki egészségüket is hosszú távon fenntarthassák.
