Veszprémben régi hagyomány, hogy a központi, Brusznyai-szobornál tartott megemlékezés mellett az egyes városrészek is saját ünnepségeket tartanak a nemzeti ünnepek alkalmával.
Gyulafirátóton ezúttal a városrészi temetőben az idegen katona sírjánál találkoztak a megemlékezők, ahol az ünnepi beszédet Varga Tamás alpolgármester mondta el.
„Ilyenkor 1956 hőseit és árulóit, a dühöt és a büszkeséget, amelyek együtt élnek bennünk. Külföldiek talán nem értik, miért ünneplünk egy levert forradalmat. Hiszen a szovjet tankok eltiporták a szabadságharcot, s a megtorlás – az ÁVH, a fekete Volga, a besúgók világa – mély sebeket ejtett a nemzet lelkén. De mi tudjuk: 1956 igazi dicsősége nem ért véget a leveréssel, akkor kezdődött csak igazán.” – Kezdte beszédét a városvezető.
„A magyarok lelkében élt tovább a hazaszeretet – a mártírok emlékéből táplálkozva. Azokéból, akik életüket adták egy tisztességes, igaz ügyért. Akiket kivégeztek, megaláztak, de példájuk erőt adott a következő nemzedékeknek.”
Varga Tamás beszélt arról is, a veszprémiek különösen büszkék lehetnek Brusznyai Árpádra, aki tanárként, családapaként állt a forradalom élére. Megvédte a város lakóit a vérontástól, megőrizte emberségét még az ellenséggel szemben is. Ezért végezték ki – mert hitt az igazságban és a jogban.
„A történelem ítéletet mondott a kommunista rendszer felett. Magyarország ma szabad ország, és ez a legnagyobb büntetés azoknak, akik elnyomni próbáltak minket. Ők minden október 23-án szembesülnek vele, hogy a „bűnözőknek” nevezett forradalmárokból hősök lettek, és az igazság végül győzött. Mi pedig őrizzük szabadságunkat, amelyért ezrek adták életüket.” – Zárta gondolatait, majd Katanics Sándorral, Gyulafirátót és Kádárta önkormányzati képviselőjével közösen megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját.
