Az ünnepség elején Heitrer Sándor, a baráti kör elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd levetítettek egy fotóválogatást az 1990-es megalapítás óta, amely összefoglalta, egyben felelevenítette az eltelt idő történéseit.
A Jeuzsálemhegyi Baráti Kör az első szabad önkormányzat megalakulása után alig pár héttel jött létre hivatalosan egyesületi szinten, viszont az alapítók egy sokkal régebbi, 1890-es alapszabályt vettek alapul, amikor megírták a sajátjukat. A veszprémi elődök ekkor hozták létre a Petőfi Kört, amely az önkéntességen, a kölcsönös tiszteleten, a kapcsolatépítésen ás az összetartáson építkezett. Ez a polgári gondolkodást képviselő szervezet 1949-ig működött, amikor a szocialista államhatalom betiltott minden ilyen egyesületet, majd 1990-ben újraalakulhatott, immáron a jeruzsálemhegyieknek köszönhetően.
A mostani ünnepségen jelen volt Ovádi Péter, országgyűlési képviselő és Porga Gyula polgármester is, utóbbi a beszédében a magyar történelem egyik visszatérő motívumára, az újrakezdés képességére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a magyar nemzet elmúlt több mint ezer éve folyamatos építkezések és kényszerű újrakezdések sora, amelyhez minden generációnak alkalmazkodnia kellett. Mint mondta, elég saját családtörténeteinkre gondolni, hogy felismerjük, őseink gyakran építették újra azt, amit a történelem vagy természeti csapások elsodortak.
A polgármester szerint a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör is ennek a kitartó újjáépítő szellemnek a példája. A 19. század végének polgárosodó időszakában kialakult közösség célja az volt, hogy tegyen a városért. Nemcsak a jó hangulatért találkoztak, hanem azért, hogy hozzájáruljanak Veszprém közösségi életéhez.
Porga kiemelte, a baráti kör erejét mutatja az is, hogy a pandémia után képes volt újra összefogni és biztonságos közösséget teremteni. Szerinte a civil szervezetek szerepe felértékelődik, hiszen nem csupán rendezvényeket szerveznek, hanem megtartó erőt is adnak a városlakóknak. Ez az úgynevezett „társadalmi tőke” – az emberek közötti bizalom és kapcsolat – legalább olyan fontos egy város életében, mint az infrastruktúra vagy a gazdasági háttér.
Az ünnepség megható pillanata volt, amikor emléklapokat és emlékplaketteket adtak át, elsőként Saári Imrének és Rácz Nórának, akik, bár nem tagjai hivatalosan az egyesületnek, munkájára bármikor számíthattak az elmúlt időszakban, legyen szó májusfa állításról, vagy bármilyen rendezvényük lebonyolításáról.
Ezután Vörös Imrénét és Németh Józsefnét szólították, ők mindketten olyan tagjai az egyesületnek, akik már az alapításkor is ott voltak. Előbbi pénztárnoki feladatokat látott el, utóbbi pedig a közösségi házért felel, valamint a különböző programok zökkenőmentes lebonyolításáért
A Jeruzsálemhegyi Baráti Körhöz egyébként olyan programok kapcsolódnak, mint a már említett májusfaállítás, városrészi karácsony, jelmezes bál, illetve összetéveszthetetlen korhű ruháikban – az 1910-es évek polgári viselete – ők azok, akik jelenlétükkel színesítik a különböző városi rendezvényeket, vagy éppen képviselik Veszprémet bárhol az országban. Ezeken az eseményeken, ahogy Heiter Sándor fogalmazott, úgy mutatkoznak be, hogy ők veszprémiek, de mellette jeruzsálemhegyiek.
