Hármas könyvbemutatót szerveztek a Lackzó Dezső Múzeumban, ugyanis elkészültek azok a várostörténeti kiadványok, amelyek a későbbi monográfia egyes fejezeteit is alkotják majd, a múzeum viszont most egy kisebb csokorba fűzve, önállóan is kiadta ezeket.
A múlt heti kötetbemutatón, mielőtt szó volt a tartalomról, Porga Gyula polgármester köszöntötte a helytörténet iránt fogékony közösséget, beszédében pedig kiemelte: azok a városok versenyképesek, ahol az emberek tisztában vannak a közös múltjukkal, ezáltal erősebb a kötődésük otthonuk iránt, ami pedig összefügg a boldogabb közérzettel is.
A most napvilágot látott három várostörténeti kötet e közös múltból tár fel izgalmas fejezeteket. Az előzményük két korábbi várostörténeti konferencia vol, ahol az elhangzott előadásokat öntötték most olvasmányos formába.
Az első két kötet szerkesztője a múzeum részéről dr. Fogl Krisztián, történész, muzeológus volt, aki elmondta, a történettudomány Magyarországon a 18. században önállósodott, Veszprém esetében pedig a legelső ilyen várostörténeti források egy 1770-es krónikából és egy 19. századi egyháztörténeti könyvből származnak.
Sokáig lelkes civilek jegyezték fel az ilyen történeteket, nem pedig hivatásos történészek, majd a 19-20 századok fordulóján lett nagyobb igény a helytörténeti kutatásokra és azok megörökítésére.
A mostani két kötet írásai ezen forrásokból is merítenek, viszont témájukat tekintve nem korlátozódnak csupán a történelemben az írott források keletkezéséig, az időszámítás előtti időket is vizsgálja a mai Veszprém területén.
A két kötetben születtek írások az avar népről, a kékfestőkről, mint mára kihalt szakmáról, Veszprém katonatörténetéről, a Tanácsköztársaságról, egyházi címerekről és felségárulási perekről is többek közt.
A hármaskötet harmadik könyvét már Márkusné Vörös Hajnalka, történész szerkesztette. Ebben a kiadványban Lichneckert András, egykori veszprémi levéltáros évtizedes kutatómunkáját dolgozzák fel, elsősorban a 18-19. századi történeteket alapul véve.
Ahogy a kötet szerkesztője mondta a bemutatón, a korszak alapdokumentumait és ezzel együtt az akkori alapkérdéseket is boncolgatja a tanulmány, ami így jól illeszkedik két másik társához.
