Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. február 13. Ella, Linda
Veszprém
7°C
2026. február 13. Ella, Linda
Veszprém
7°C

A bennünk élő jelenetek

2026. január 6. 21:16
Mindannyiunk életében vannak jelenetek, amelyek lezáratlanul maradtak. Egy mondat, amit akkor nem mertünk kimondani. Egy helyzet, amely túl gyorsan történt, vagy túl nagy volt ahhoz, hogy feldolgozzuk. Egy kapcsolat, ahol alkalmazkodni tanultunk, miközben lassan eltűntünk benne. Ezeket többnyire nem „traumának” nevezzük, inkább csak annyit mondunk: ilyen az élet. A test és az idegrendszer azonban pontosan emlékszik rájuk. Innen indul a pszichodráma logikája.

A pszichodráma abból a felismerésből született, hogy a lélek nem kronologikusan gondolkodik, és nem szavakban raktározza a legfontosabb élményeit. Sok minden, ami ma szorongásként, túlzott alkalmazkodásként vagy visszatérő kapcsolati mintázatként jelenik meg, valójában régi, feldolgozatlan helyzetek lenyomata. Olyan jeleneteké, amelyeknek soha nem lett igazi befejezésük. A módszer megalkotója, Jacob L. Moreno, ezt nagyon korán felismerte, és radikális megoldást javasolt:

ha egy történet bennünk él tovább, akkor érdemes újra lejátszani.

Egy pszichodráma-csoportban általában nem nagy drámák kerülnek elő elsőként. Gyakran egy látszólag jelentéktelen emlék jelenik meg: egy vacsora, ahol senki nem figyelt ránk; egy tanári mondat, ami évekre elvette a bátorságot; egy szakítás, amelyet soha nem beszéltünk ki igazán. A főszereplő nem elmeséli a történetet, hanem beleáll. Megjeleníti a teret, kiválasztja a szereplőket, és a csoport segítségével életre kelti a helyzetet. Ami addig csak belső feszültség volt, hirtelen láthatóvá válik.

A különös fordulat ott történik, amikor a jelenet elkezd „élni”. A test emlékezik. Megjelenik az a szorítás a mellkasban, az a gyomorgörcs, az a késztetés, hogy inkább hallgassunk. A pszichodráma pont itt dolgozik. A jelenet megállítható, új irányba vihető, kimondhatóvá válik az, ami akkor elakadt. És mi végre lezárhatjuk a múltat a jelenben.

Sokszor a legnagyobb felismerések a szerepcserék során születnek. Amikor valaki belelép egy szülő, egy partner vagy egy fontos másik helyébe, hirtelen érthetőbbé válik az, ami addig csak fájt. Ez nem felmentés, inkább kontextus. Az idegrendszer számára pedig ez az élmény gyakran megnyugtatóbb, mint bármilyen magyarázat. A csoport jelenléte tovább erősíti ezt a hatást: a történet többé nem magányos, és ez önmagában gyógyító.

A pszichodráma egyik legnagyobb ereje abban rejlik, hogy nem akar „rendbe tenni”. Teret ad annak, ami eddig nem fért el. Segít észrevenni, hol tanultunk meg túl korán alkalmazkodni, hol maradtunk benne egy szerepben, amely már nem szolgál. A spontaneitás fokozatosan visszatér, és ezzel együtt megjelenik a választás lehetősége is. Reagálás helyett dönthetünk.

A módszer különösen azok számára hatékony, akik érzik, hogy sok mindent megértettek már magukról, mégis újra és újra ugyanott kötnek ki. A pszichodráma nem ad kész válaszokat, viszont lehetőséget teremt arra, hogy a régi történetek végre lezáródjanak.

A pszichodráma végső soron arról szól, hogy a bennünk élő jelenetek nem örök érvényűek. Amit egyszer nem tudtunk megélni, az később is visszatérhet, de már más körülmények között. Egy biztonságos térben, tanúkkal, választási lehetőséggel. És ez sokszor elég ahhoz, hogy valami mélyen, csendben átrendeződjön bennünk.

A pszichodráma ma már nem csak nagyvárosi terápiás műhelyek privilégiuma. Veszprémben is megjelent, méghozzá az Álarc nélkül kezdeményezésében, ahol kiscsoportos formában indulnak pszichodráma-jellegű önismereti folyamatok. Ezek a csoportok pontosan azt a biztonságos, megtartó közeget kínálják, ahol a régi, lezáratlan történetek végre teret kaphatnak.

vehir.hu
további cikkek
Ha Freud ma élne, nem a szexről, hanem az étkezésről beszélne egészség Ha Freud ma élne, nem a szexről, hanem az étkezésről beszélne Forgács Attila gasztropszichológus, szociálpszichológus, Az evés lélektana című könyv szerzője jelenleg a Pannon Egyetemen oktat. Felkerestük, hogy oszlasson el néhány tévhitet az evéssel kapcsolatban, de az egészséges létezés egyéb kritériumai is szóba kerültek, így többek között az, hogy a romló közbeszéd, a társadalmi feszültségek hogyan hatnak a szív-és érrendszerre. Megtudtuk azt is, mennyire vagyunk falánkak, túlsúlyosak, és kiderült az is, miért nehéz leszokni a jutalom falatokról… 2026. február 10. 16:12 Bátor lépés vagy megkésett reakció betiltani a közösségi médiát a tinédzsereknél? életmód Bátor lépés vagy megkésett reakció betiltani a közösségi médiát a tinédzsereknél? Az ausztrál kormány történelmi jelentőségű és vitákat kiváltó döntést hozott, amikor decembertől korlátozták a közösségi média használatát a 16 éven aluliak számára. A döntés nemcsak a regisztrációt tiltja, de a felhasználóként való jelenlétet is. De vajon megoldja-e ez a generációs problémákat, amelyek az ilyen platformokra vezethetők vissza, vagy már későn kaptak észbe a döntéshozók? 2026. február 7. 16:58 Csodafegyver az influenzaszezonban életmód Csodafegyver az influenzaszezonban Amikor megérkezik az influenzaszezon, a legtöbben ugyanazokat a reflexeket kapcsoljuk be: több C-vitamin, melegebb ruhák, fokozott kézmosás, és persze a védőoltás kérdése is előkerül. Az elmúlt években azonban egyre többször bukkan fel egy kevésbé látványos, ám annál izgalmasabb szereplő az immunvédelem háttérszínpadán: a bélrendszerünk – pontosabban annak mikrobiomja. És vele együtt egy fogalom, amely talán még nem épült be a köztudatba, de komoly figyelmet érdemel: a szimbiotikum. 2026. február 1. 9:09

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.