Európai középmezőny
Az Eurostat 2022-es olvasási szokásokra vonatkozó kutatása kimutatta, hogy az Európai Unióban jelentős különbségek figyelhetők meg a tagállamok között. Luxemburgban a lakosság 75,2 százaléka olvasott legalább egy könyvet a vizsgálatot megelőző évben, Dániában ez az arány 72,1, Észtországban pedig 70,7 százalék volt.
Forrás: Eurostat
A lista másik végén Románia áll 29,5 százalékkal, míg Cipruson 33,1, Olaszországban pedig 35,4 százalék olvasott könyvet az adott időszakban, ők a sereghajtók, akik a tagállamok közül a legkevesebbet olvasnak.
Magyarország a középmezőnybe tartozik. A lakosság valamivel több mint fele olvasott legalább egy könyvet az elmúlt évben, ami nem is hangzik olyan rosszul. A magyarok közel 30 százaléka legfeljebb öt könyvet olvasott el, 12,2 százalék 5–9 könyvet, míg a rendszeresebb olvasók, akik évente legalább tíz kötetet elolvasnak, a népesség 10,2 százalékát teszik ki.
Hazai kutatások
A könyvolvasási szokásokat vizsgáló 2020-as TÁRKI kutatás körbejárta, hogy mennyit és milyen típusú könyveket olvasunk. A tanulmányból kiderült, hogy a rendszerváltozást követő három évtizedben folyamatosan csökkent a könyvet olvasó magyar felnőttek aránya. 2005-höz képest 11 százalékkal kevesebben vallották azt, hogy rendszeresen vesznek könyvet a kezükbe, miközben ugyanekkora mértékben nőtt azok aránya, akik saját bevallásuk szerint soha nem olvasnak.
Forrás: corvinak.hu
A kutatásból az is kiderül, hogy ma minden második magyar felnőtt azt mondja magáról, hogy soha nem olvas könyvet. Míg tizenöt évvel korábban a felnőtt lakosság negyede tartozott a rendszeres könyvolvasók közé, 2020-ra ez az arány mindössze 13 százalékra csökkent. A tendenciák azt is jelzik, hogy az elmúlt harminc évben 2020-ban volt a legalacsonyabb a rendszeresen és az alkalomszerűen olvasók aránya is. És még mi jöhet ezután?
Az Economx és a Pulzus Kutató 2024-es felmérése alapján az olvasás továbbra is erősen összefügg a társadalmi háttérrel. A nők nagyobb arányban olvasnak rendszeresen, mint a férfiak. A 60 év felettiek 43 százaléka vallja magát rendszeres olvasónak. A diplomások fele rendszeresen olvas és Budapesten magasabb az olvasók aránya, mint a kisebb településeken.
Mit olvasnak a magyarok?
A műfaji preferenciák alapján az olvasás továbbra is elsősorban kikapcsolódást jelent. A magyarok leginkább a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom széles kínálatából választanak. Az ismeretterjesztő, legyen az gazdasági, politikai vagy történelmi köteteket csak minden második megkérdezett vesz a kezébe, derül ki a TÁRKI kutatásból.
Fontos, hogy az olvasás jó szokását ne felejtsük el, aki pedig most venné fel újra a fonalat vagy új hobbit keres, annak ajánljuk a Veszprémi Ünnepi Könyvhét programjait.
