A történet megértéséhez érdemes egy egészen rövid, de pontos időutazást tennünk, hiszen a jelenlegi viták gyökerei messzire nyúlnak vissza. Az ügy valójában 1993-ban kezdődött, amikor az akkori városvezetés döntött az Aranyosvölgy beépíthetőségének engedélyezéséről. Ezt követően hosszú évtizedekig képviselők és polgármesterek jöttek, mentek a városházán, de a terület iránt érdemi befektetői érdeklődés nem mutatkozott és a város sem tervezett semmit ide, egyetlen kapavágás sem történt. Ezzel párhuzamosan a völgynek a Séd patak túloldalán fekvő része, a Fenyves utca környezete szépen lassan, organikus módon benépesült új építésű családi házakkal, természetesen kivétel nélkül szabályos építési engedélyek birtokában, de ugyanazon a vízbázison.
Így érkeztünk el a 2010-es évek közepéhez, amikor projekt szinten először fogalmazódott meg, hogy a Modern Városok Program finanszírozásával egy nagyszabású tudáspark, gyakorlatilag egy modern irodaház-komplexum épüljön a területre. Ennek terve akkor bejárta a helyi sajtót, ám a környéken lakókból különösebb ellenállást vagy érdeklődést nem váltott ki. Az a projekt végül a források elapadása miatt el sem jutott a társadalmi egyeztetés fázisáig, a város pedig úgy döntött, hogy a terület akkori tulajdonosán, a VKSZ Zrt.-n keresztül értékesíti az ingatlant olyan piaci vállalkozóknak, akik megfizetik a vételárat, és fantáziát látnak a fejlesztésben.
Az adásvétel 2020-ban történt meg, és lényegében innen datálhatók azok a téves információk, amelyek ma, a 2026-os forró nyár lakossági tiltakozásai közepette – akár szándékos hangulatkeltésből, akár puszta figyelmetlenségből – tényként keringnek a veszprémi közvéleményben.
Az első és legfontosabb tévhit maguknak a tulajdonosoknak a személye. Az Aranyosvölgyi fejlesztések esetében ugyanis nem egyetlen, arctalan óriáscégről beszélünk, de papíron még csak nem is egybefüggő területről van szó. Az északi, a Házgyári úthoz közelebb eső részt a B&S Ingatlanfejlesztő Kft. vásárolta meg, míg a másik, déli oldal a Golden Valley Investment 2020 Kft. tulajdonában van, a két entitás pedig egymástól teljesen függetlenül működik. A két befektetői csoportot a közhangulat előszeretettel mossa össze, holott nemcsak jogilag különállók, de a koncepciójuk is gyökeresen eltérő. Amíg a budapesti központú, fővárosi és balaton-parti ingatlanfejlesztésekben, valamint luxusszállodák építésében és felújításában komoly referenciákkal rendelkező B&S csoport egy 153 lakásos társasház-együttest tervez a maga területére, addig a veszprémi székhelyű Golden Valley egy jóval visszafogottabb, mindössze 60 lakásos koncepcióban gondolkodik, amelynek jelentős része pontosan olyan családi házakból állna, mint amilyenek a Séd túloldalán már állnak.
A beruházói háttér mélyebb vizsgálata során érdemes kitérni a szakmai referenciákra is, ami rávilágít arra, miért alaptalanok a félelmek a projekt esetleges félbematadásától. Míg a Golden Valley egy kifejezetten erre a feladatra létrehozott projektcég, mögötte olyan stabil, ismert tulajdonosok állnak, mint a Bakony-Balaton Régió Fejlesztő Zrt., valamint a VEMÉV-SZER Kft. Utóbbit aligha kell bemutatni a veszprémieknek, hiszen a vármegye egyik legnagyobb és legpatinásabb építőipari vállalatáról van szó, amely helyi cégként ide is adózik, és olyan referenciákkal büszkélkedhet, mint a Hangvilla vagy az ActiCity. A Golden Valley mögötti másik cégcsoport szintén könnyen ellenőrizhető, internetes források alapján számos olyan innovatív energetikai projekt kötődik hozzájuk a régióban, amelyek kifejezetten a megújuló energiák hatékony, környezettudatos alkalmazására épülnek. A hazai építőiparban visszatérő és valós probléma, hogy a tőkehiányos magánberuházások félbehagyott, tájsebként tátongó betonvázakat hagynak maguk után, ami városképileg és környezetvédelmileg is káros. Ebben az esetben azonban a felmutatott szakmai múlt és a pénzügyi stabilitás éppen azt garantálja, hogy ilyen veszély nem fenyegeti az Aranyosvölgyet.
A beruházás természetesen nem merül ki annyiban, hogy a tőke rendelkezésre állásával azonnal felvonulnak a munkagépek. A civilek és a tiltakozók által joggal hangsúlyozott vízbázis-védelem kérdése kezdettől fogva a hatóságok fókuszában állt, lévén a terület Veszprém egyik kiemelt vízbázisának védőövezetét érinti. A szakhatósági engedélyeztetés adminisztrációja éppen a szigorú előírások miatt húzódik már 2020 óta. A tény viszont az, hogy a fejlesztők a Bakonykarszttól kezdve minden illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóságtól beszerezték a szükséges, jogerős engedélyeket. Sőt, ahogy az a városházi fórumon a VKSZ Zrt. képviselőjétől elhangzott, a tervezés során a jogszabályi minimumot is túlteljesítették, hiszen a törvényileg megengedett maximális 30 százalékos beépíthetőség helyett csupán körülbelül 25 százalékos sűrűséggel tervezték meg a beruházásokat. (Itt érdemes megemlíteni, hogy a VKSZ Zrt. immáron csak, mint a projekt szakmai, elsősorban szakhatósági részében segédkezik, hiszen korábban náluk összpontosultak ezek a folyamatok, de tulajdonosi, vagy döntéshozói szerepük nincsen.)
Jelenleg tehát a hivatalos, lepecsételt hatósági mérések, számítások és szakvélemények állnak szemben a tiltakozók állításaival.
Hogy mi lesz az Aranyosvölgy végső sorsa, az vélhetően csak az ősszel derül ki, amikor a városi közgyűlés újra napirendre tűzi a kérdést. A tiltakozók célja egyértelműen az, hogy az önkormányzat tiltsa meg az építkezést, vagyis vonja vissza az 1993 óta hatályos építési és szabályozási engedélyeket. Hogy egy ilyen drasztikus lépés után a városnak milyen jogi és anyagi módon kellene kártalanítania és kompenzálnia a jogszerűen tulajdont szerző és komoly pénzeket ezen projekt előkészítésére fordító befektetőket, az még a jövő zenéje. (A tiltakozók által megfogalmazott 5 pontot ebben a cikkünkben olvashatják.)
Van viszont egy másik vetülete is a kialakult helyzetnek, ami Veszprém hosszú távú gazdasági folyamataira lehet közvetett hatással. Az önkormányzat forrásait ugyanis azok az adóforintok adják jelentős mértékben, amelyeket pont az olyan befektetők fizetnek ki, akik ezt a lokációt tartják érdemesnek arra, hogy a remélt haszon érdekében komolyabb forrásokat mozgassanak meg. Pont úgy, ahogyan a rendszerváltás idején a német multinacionális cégek megérkeztek, ma annyi különbséggel, hogy már inkább a hazai cégek befektetései a meghatározóak egy-egy város gazdasági erejében. Amennyiben pedig a veszprémi önkormányzat mégis úgy dönt, hogy a szakhatóságok rábólintása ellenére megtiltja az építkezést az Aranyosvölgyben, ez egy olyan negatív üzenet lehet a magyar befektetői kör felé, hogy azok nagyon könnyen más városokba, például Székesfehérvárra, vagy Zalaegerszegre vihetik fejlesztéseiket, ezzel együtt adóforintjaikat is a megbízhatóbb adminisztrációs környezet miatt. Ilyen szempontból valóban igaza van a tiltakozóknak: az Aranyosvölgyi beruházás nemcsak az ott élőket érinti, hanem a Cholnoky-, Egry-lakótelepieket és más városrészieket is.
A kialakult helyzetben portálunk elérte a beruházókat is. A Golden Valley képviselője kiemelte, hogy amennyiben a közgyűlés döntése alapján meg is kapják a zöld utat a beruházáshoz, egyelőre nem tervezik az építkezések azonnali elindítását. Nyomatékosította, hogy a már meglévő és a jövőbeni szükséges engedélyek birtokában is kizárólag akkor kezdik a fejlesztést a területen, ha konszenzusra jutnnak a várossal. A B&S részéről csalódottságuknak adtak hangot, ők a tervek szerint hamarosan átfogó interjút is adnak nekünk.
