Kedves Olvasóm!
Legutóbbi blogbejegyzésem óta majd egy hónap telt el, de újra itt vagyok, és beszámolok Önnek kicsiny Csapatunk életéről. Négy tanulságos mérkőzésen vagyunk túl, a jó és rossz érzések vegyesen kavarognak a fejekben. Mint írtam, december elején már a legjobb négy közé jutás matematikai esélye nélkül utaztunk el Dunaújvárosba és mára teljesen letisztázódott a helyzet, az alsóház küzdelmeit az első helyről kezdhetjük az új esztendőben. De menjünk szépen sorba, kezdjük az elején.
Az év 11. hónapjának utolsó szombatján került sor Kazincbarcikán a Magyar Kupa nyolcaddöntőjének első mérkőzésére. Abban a reményben indultunk el a hosszú útra, hogy szettet, szetteket, meccset nyerjünk idegenben, hisz a párharcok oda-visszavágós rendszerben vannak lebonyolítva. Sajnos ez annak ellenére sem sikerült, hogy a második szettben már 23:20-ra is vezettünk. A borsodi gárda megmutatta összetartó, ambiciózus, lendületes oldalát, fölénk kerekedett, ezzel együtt pedig továbbjutásunk lehetősége hajszálnyira vékonyodott.
December 4-én hazai pályán újabb szoros, ám mégis kiábrándító vereség következett a Dunaferr csapata ellen. A számunkra tétnélküli mérkőzésre sikerült felpörögnünk, mégis tovább kísértett a szokásos végjátékbeli bizonytalanság, az első szettben 25-22-re, a másodikban 25-23-ra sikerült veszítenünk, úgy hogy a játékot gyakorlatilag mi irányítottuk. Egyszerűen ezeken a dolgokon nem sikerült még mindig továbblendülnünk, képtelenek vagyunk nyerni a velünk egy súlycsoportban lévő csapatok ellen. Ez se a Csapatnak, se egyenként a játékosok önbizalmának nem tesz jót, érződik, hogy várjuk már az alapszakasz végét, a téli szünetet, hogy januártól tiszta lappal indulhassunk utunkra.
Egy héttel később azzal a nem titkolt szándékkal léptünk pályára Szegeden, hogy edzőnknek, Nyári Sándornak korábbi sikerei színhelyén megmutassuk ellenfelünknek, mennyivel jobb csapat vagyunk náluk, és megalapozzuk a januárban kezdődő középszakaszra a csapatunk iránti érzéseiket. Az erőpróbát sikerrel vettük, magabiztos nyitásokkal és támadójátékkal állva hagytuk ellenfelünket. A magabiztos 3:0-s győzelem után izgalmas, igazi télies út vezetett hazáig. Ezzel az eredménnyel végleg eldőlt, hogy a Csapatunk a negyedik, a MAFC az ötödik, a Szeged pedig a hatodik helyen végzett az alapszakaszban. Ez mindenképpen pozitív, hiszen a középszakaszban az alsóházi rájátszást a legelőkelőbb helyről kezdjük, a sorsolás nekünk fog kedvezni.

A 2010-es esztendőben még várt ránk egy mérkőzés, hazai pályán azt a Kazincbarcikát fogadtuk a Magyar Kupa nyolcaddöntő visszavágóján, amelytől egy hónappal előtte 3:0-s vereséget szenvedtünk. A kiírás szabályai alapján ellenfelünket egy szett választotta el a továbbjutástól. A mérkőzés első játszmáját mindkét csapat nagy elánnal kezdte, kemény szervák és ütésváltások jellemezték a küzdelmet. A barcikaiak 2-3 pontos vezetésüket végig megtartották és nyerték is a periódust, ezzel megpecsételve a továbbjutás sorsát. Talán amit érdemes kiemelni, hogy a szezonbeli teljesítményünkkel párhuzamosan, itt sem jöttek össze a megbeszélt dolgaink, elég, ha a nyolc nyitásrontást említem, ami nyolc ajándékpoén az ellenfélnek, illetve esélyt sem ad arra, hogy blokkal vagy mezőnymunkával esetleg kontrapontokat szerezhessünk. A mérkőzés előtt a Mesterrel és a Csapattal megbeszéltük, hogy elsődleges célunk a továbbjutás, másodsorban pedig a győzelem. Miután az első nem sikerült, maradt a második, és ennek eleget téve meggyőző fölénnyel nyertük motiválatlanná vált ellenfelünkkel szemben a mérkőzést.
Ezzel le is zárult a 2010/2011-es szezon első fele, Csapatunk a negyedik helyen végzett, és a középszakaszt az alsóházban folytatja. Ellenfeleink a Szeged, a MAFC, a Csepel és a Dág lesznek, akikkel oda-vissza játszunk egy kört, majd következik a rájátszás, ahol a Kaposvárral kiegészült felsőház valamely csapatával szemben vívhatjuk ki a legjobb négy közé kerülést. A pontos menetrend a későbbiekben honlapunkon, a companyvrc.hu oldalon megtalálható lesz, csak úgy, mint számos más információ a Csapatról és a játékosokról egyaránt.
Kedves Olvasóm! Ezúton szeretnék Önnek, családjának, ismerőseinek és szeretteinek, Csapatunk minden szurkolójának, játékosának, edzőjének és vezetőjének békés, boldog, szeretet teli karácsonyt és sikerekben gazdag új esztendőt kívánni! Találkozunk jövőre a pályán és ugyanitt!
Puspán Balázs
