Nagyon készültünk az első bajnoki mérkőzésre, készültünk rá, vártuk a meccs napját, ami meg is látszott a mutatott játékunkon. Sikerült a célunkat elérni, s megszerezni a három pontot. Egy szép kontratámadás után tudtunk vezetést szerezni, utána azonban szinte egy perc alatt kaptunk is egyet, ugyanis ekkor sajnos még ünnepeltük, és nem figyeltünk kellőképpen. A második félidőben ismét sikerült megszerezni a vezetést, amit a mérkőzés végéig sikerült megőriznünk is. Ilyen idénykezdetben reménykedtünk. Tudtuk, hogy nehéz és gyötrelmes mérkőzés lett, de a három pont véleményem szerint mindenkit kárpótolt, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy kiesési rangadón sikerült nyernünk, amellyel növeltük az előnyünket a Honvéddal szemben.
A következő héten pedig jött a Barcs elleni összecsapásunk, amelyet újra nevezhetünk kiesési rangadónak. A héten csak arra készültünk, hogy folytassuk az elkezdett sorozatunkat és hozzuk a második mérkőzésünket. A mérkőzés elején mindkét fél csak tapogatózott, a labdát a barcsiak birtokolták többet, de helyzetet nem tudtak kialakítani. Az első játékrész közepén azonban sikerült gólt szereznünk egy szögelt után. A gól után kicsit feljavult a játékunk, ám az első félidő vége felé az ellenfél nyomni kezdett, és előbb egy tizenegyest hagyott ki, aztán már nem hibáztak és egyenlíteni tudtak. A második negyvenöt perc elején egyik kapu sem forgott veszélyben. Azonban játékvezető kiállította az egyik játékosunkat, nem sokra rá pedig egy másik csapattársam sajnálatos súlyos sérülést szenvedett. Azonban a játékunk a kiállítás és a sérülés után feljavult, és szinte beszorítottuk a hazaiakat a kapujukhoz. Hiába voltak lehetőségeink, nem tudtuk őket gólra váltani, majd a mérkőzés vége felé egy hazai kontratámadás után megszerezte a vendéglátó együttes a vezetést. A maradék pár percben még egy kiállítást könyvelhetett el csapatunk, egyenlítenünk viszont már nem sikerült. Azt kell, hogy mondjam a mérkőzésben egyáltalán nem volt benne, hogy pont nélkül távozzunk Barcsról, a döntetlen igazságosabb eredmény lett volna.
Azonban az élet ez után a meccs után se ál meg, nekünk most a következő mérkőzésre kell koncentrálni. Az ETO elleni összecsapást mindenképp meg kell nyernünk. A hét elején elemeztük a barcsi hibáinkat, utána pedig már csakis a hétvégi meccsre koncentrálunk. Vannak sérültjeink és eltiltottaink is, de bármilyen összeállításban is játszunk, nekünk nyernünk kell. Hajrá VFC!
Leitold Tamás
