Az elmúlt három forduló alatt megszerezhető kilenc pontból csak hármat tudtunk begyűjteni, pedig a középmezőnybe tartozó együttesekkel vívtuk a csatáinkat. A szigetszentmiklósi fiaskó fájó, mert a mutatott játék alapján nem érdemeltünk vereséget. A helyzetkihasználásunk azonban gyenge volt, ezért nem tudtuk még egy pontot se hazahozni. Sajnos tizenegyest is hibáztunk, ziccereket rontottunk, aminek vereség lett a vége. Az is igaz, hogy a csapatból sokan hiányoztak, voltak eltiltottaink, sérültjeink is. Így nem tudtunk teljes kerettel elutazni is, de ez nem lehet mentség, a mérkőzésen legalább egy pontot be kellett volna gyűjtenünk.
Leitold Tamás (fotó: veszpremfc.hu)
A következő mérkőzésünket a Budaörs ellen játszottuk. Készültünk a találkozóra, tudtuk, hogy egy nagyon jó együttest ellen kell pályára lépnünk, de az előző heti vereségünket hazai pályán mindenképp javítani szerettük volna. Még ekkor is sok volt a sérült, illetve eltiltott játékosunk, ám bíztunk benne, hogy csapatként meg tudjuk szerezni a három pontot. Azonban a mérkőzésen az elképzelt taktikából a csapat semmit sem tudott megvalósítani, és egy nagyon gyenge játék után kétgólos előnnyel tudott a vendég együttes pihenőre vonulni. A második félidőre próbáltuk rendezni a sorokat, gyors gólváltás után azonban jött egy kiállítás, amely végleg megpecsételte a sorsunkat. Nagyon nagy pofonba szaladtunk harmatgyenge produkcióval. Sajnos azt kell mondanunk, hogy ezen a napon a vendégcsapat teljesen megérdemelten vitte haza a három pontot.
A Tatabánya ellen újra itthon játszottuk, ahol létfontosságú volt számunkra a győzelem. Nagyon készültünk, hogy a hazai közönséget ki tudjuk engesztelni a múlt heti nagyon rossz játékunk után, másrészről pedig létfontosságú volt a három pont begyűjtése, hogy továbbra is versenyben maradjunk a bennmaradásért. Ezen a mérkőzésen be tudtuk tartani a kért taktikai utasításokat, s az első félidőben széllel szemben is mezőnyfölényben tudtunk játszani. Helyzeteket is ki tudtunk alakítani azonban, gólt nem tudtunk elérni. Ismételten sok helyzetet hagytunk ki, amelynek a félidő végén meg is lett az eredménye: egy szöglet utáni beadásból az ellenfél ért el gólt. A második félidőre úgy jöttünk ki, hogy itt csak mi nyerhetünk. A szél is minket támogatott, és egy perc elteltével sikerült is egalizálni az állást. Nyomást gyakoroltunk az ellenfélre, beszorítottuk őket, ám helyzetek sorát sikerült elpuskáznunk. Azonban a mérkőzés utolsó percében sikerült megszereznünk a második találatot, s ezzel a győzelmet is. Nagyon kellett ez a siker a csapatnak, amellyel elmozdultunk a kieső helyről.
A hétvégén Kozármislenybe látogatunk, ahonnan szeretnénk minél több ponttal hazatérni. Bízunk benne, hogy ezen a mérkőzésen legalább annyi helyzetet kidolgozunk, mint az előzőn, viszont azokat jobb százalékban értékesítjük, a védelmünk pedig stabilan fog a lábán állni. Hajrá VFC!
Leitold Tamás