A madarak képesek tájékozódni a Föld mágneses mezeje alapján. E képességük több, egymást kiegészítő mechanizmuson alapul. A madár saját helyzetét többek közt a csőrében lévő parányi vasrészecskék segítségével határozza meg, amelyek lehetővé teszik számára a mágneses tér erősségének érzékelését. A mágneses erővonalak irányát ezzel szemben a szemével ismeri fel, mint ahogy azt frankfurti kutatók számos kísérlettel bizonyítani tudták - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).
Az elméleti fizikusok már korábban gyanították, hogy a szemben lévő kriptokróm fehérje alkalmas a mágnesesség érzékelésére, amely egy kémiai folyamat révén lehetővé teszi, hogy a madár megkülönböztesse északot és delet. A frankfurti Goethe Egyetem interdiszciplináris kutatócsapatának a Max Planck Agykutatási Intézettel és a Bielefeldi Egyetemmel karöltve most sikerült kimutatnia e fehérje jelenlétét a madarak szemében, és helyzetét meghatároznia. Ezek szerint a madarak az északi irányt egy állandó sötét foltként érzékelik látóterükben, és e folt helyzete alapján tudják meghatározni repülési útvonalukat.
A kutatók antitestek fény- és elektronmikroszkóp alatti festésével tudták kimutatni a kriptokrómot a madarak speciális, ultraibolya fényt érzékelő csap látósejtjeiben - írták a PLoS One című folyóiratban. A kriptokrómok révén e látósejtek feladata a színérzékelésen kívül, hogy a mágneses teret is érzékeljék.
A kriptokrómot vörösbegyek és házi tyúkok UV-csapjaiban sikerült fellelni. A mechanizmus tehát nem kizárólag a vonuló madarak sajátja, hanem valószínűsíthetően minden madár veleszületett képessége. Segítségével még az évszázadok óta háziasított házi tyúk is precízen tájékozódva képes keresztezni a baromfiudvart.