Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Szemmel érzékelt mágnesesség

2011. május 29. 17:12 // Forrás: MTI
Német kutatók felfedezték, hogy a madarak többek közt a szemüket is használják a Föld mágneses terének érzékelésére.

A madarak képesek tájékozódni a Föld mágneses mezeje alapján. E képességük több, egymást kiegészítő mechanizmuson alapul. A madár saját helyzetét többek közt a csőrében lévő parányi vasrészecskék segítségével határozza meg, amelyek lehetővé teszik számára a mágneses tér erősségének érzékelését. A mágneses erővonalak irányát ezzel szemben a szemével ismeri fel, mint ahogy azt frankfurti kutatók számos kísérlettel bizonyítani tudták - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).

Az elméleti fizikusok már korábban gyanították, hogy a szemben lévő kriptokróm fehérje alkalmas a mágnesesség érzékelésére, amely egy kémiai folyamat révén lehetővé teszi, hogy a madár megkülönböztesse északot és delet. A frankfurti Goethe Egyetem interdiszciplináris kutatócsapatának a Max Planck Agykutatási Intézettel és a Bielefeldi Egyetemmel karöltve most sikerült kimutatnia e fehérje jelenlétét a madarak szemében, és helyzetét meghatároznia. Ezek szerint a madarak az északi irányt egy állandó sötét foltként érzékelik látóterükben, és e folt helyzete alapján tudják meghatározni repülési útvonalukat.

A kutatók antitestek fény- és elektronmikroszkóp alatti festésével tudták kimutatni a kriptokrómot a madarak speciális, ultraibolya fényt érzékelő csap látósejtjeiben - írták a PLoS One című folyóiratban. A kriptokrómok révén e látósejtek feladata a színérzékelésen kívül, hogy a mágneses teret is érzékeljék.

A kriptokrómot vörösbegyek és házi tyúkok UV-csapjaiban sikerült fellelni. A mechanizmus tehát nem kizárólag a vonuló madarak sajátja, hanem valószínűsíthetően minden madár veleszületett képessége. Segítségével még az évszázadok óta háziasított házi tyúk is precízen tájékozódva képes keresztezni a baromfiudvart.

vehir.hu
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. ma 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.