Tíz esztendeje ment el közölünk Kemény Géza, aki költőként, tanárként egyaránt maradandót alkotott. Az az ember volt, aki munkájával, személyiségével harmóniát teremtett, aki békében élt önmagával, verseivel, gondolataival – és mindezt tolmácsolta, továbbadta.
Számára a vers, a tanítás egyaránt nagy szerelem volt, sírig tartó nagy érzelmi kötődés. A tanításról azt mondta: a világ egyik legszebb hivatása. És ő ezt gyakorolta nap mint nap a magyar és német órákon. Tanítványai a mai napig emlékeznek, gondolnak rá, és ennél nagyobb elismerésre nincs is szüksége egy pedagógusnak.
Versei válaszok voltak a benne rejlő, végbemenő folyamatokra. Válaszok, reakciók, melyek gazdagították Veszprémet. Helyi költő volt, akit országosan is elismertek. A verseket csodáknak tartotta, melyekkel akkor találkozhatunk, ha figyelünk a hétköznapok rezdüléseire, amikor kinyitjuk lelkünket.
Tíz évvel halála után nekünk nincs is más feladatunk, mint emlékezni, újraolvasni verseit, és várni a csodát. Ma délután a VMK előcsarnokában megrendezésre kerülő irodalmi est fellépői Csejteiné Ríz Ilona (ének, gitár), Felföldi Gábor, Horváth Imre, Rábai Zsanett, és az estet szerkesztő, rendező Sz. Csordás Éva előadóművész ezt próbálják nekünk tolmácsolni.
Videó Kemény Gézáról a youtube-on: http://www.youtube.com/watch?v=lguvCjY0l5k
