Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

2008: A biblia éve / Szabadulás az illúzióktól – Jeremiás próféta

2008. július 30. 11:07 // Forrás: dr. Csernai Balázs

Élj a mának! – mondjuk gyakran, főleg akkor, amikor a ma szépségeit a holnap viharfelhői fenyegetik. Döbbenetes emberi tulajdonság, hogy gyakran élünk úgy, mintha minden a leg-nagyobb rendben lenne körülöttünk, közben – kívülről nézve – életveszélyesen közel va-gyunk a szakadék széléhez. A bibliai Izrael történelmében is számos olyan vezető akadt, akik elsősorban saját jólétükkel törődtek, s nem foglalkoztak a rájuk bízott emberekkel, az országukra leselkedő veszélyekkel. Dávid és Salamon uralkodása után a jeruzsálemi király-ság is meggyengült. Különféle nagyhatalmak, mint Egyiptom vagy Asszíria ütközőterületnek tekintették, amelyet hellyel-közzel feldúltak, csatatérnek használtak. A jeruzsálemi királyok ebben a helyzetben megpróbáltak előnyös szövetségeket kötni – hol több, hol kevesebb si-kerrel. Nem figyeltek fel azonban arra, hogy a Kr.e. 6. század elejétől kezdve az Asszír biro-dalmat egyre inkább fenyegeti Babilon. Talán még örültek is a babiloniak terjeszkedésének, hiszen ez az őket fenyegető Asszíria legyengülésével járt. Az persze csak keveseknek jutott eszébe, hogy Babilónia terjeszkedésének a jeruzsálemi királyság is áldozatul eshet. Pedig Kr.e. 587-ben a babiloniak elfoglalják Jeruzsálemet, s a társadalom jelentős részét deportál-ják, amivel megkezdődött az ún. babiloni fogság.

E fogság előtti évtizedekben lépett fel Jeremiás próféta, aki Jeruzsálemtől néhány km-re született egy kis faluban. Jeruzsálemben lépett fel önálló prófétaként, amelynek súlyos következményei lettek személyes életére is. Családjával és közeli barátaival is megromlott kapcsolata attól kezdve, hogy Isten nevében kritizálta kora királyait – elsősorban vallási hűtlenségük és fent említett struccpolitikájuk miatt. A királyok ugyanis nem törődtek a növekvő babiloni fenyegetéssel, Egyiptommal kötöttek szövetséget, ami azonban később hibás lépésnek bizonyult. Mint az uralkodók általában, a Jeremiás által kritizált királyok sem szerették, ha valaki beleszólt az ő dolgaikba, ezért Jeremiásnak gyakran kellett bűnhődnie éles kritikájáért, s ezen az sem változtatott, amikor utólag kiderült, hogy neki volt igaza. Így többször volt a jeruzsálemi börtön lakója, többször testi fenyítésben is részesült. (Akkor még természetesen máshogyan gondolkodtak a szólásszabadságról.) Jeremiás valószínűleg ma sem lenne népszerű, hiszen kemény szavaival arra hívta meg hallgatóit és arra hívja meg mai olvasóit is, hogy merjenek szembenézni a valósággal, adják fel illúzióikat – legyen ez bármennyire is fájdalmas. Bármilyen szépek is illúzióink, bármennyire is kényelmesen élünk bennük, életünk eseményei gondoskodnak arról, hogy szembesüljünk a valósággal. És ez a szembesülés bizony fájdalmas, de legalább annyira gyógyító is: szegényebbek leszünk egy álommal, de gazdagabbak a valódi igazsággal, s ekkor már nem képzelt életünket, hanem valódi életünket élhetjük. Jeremiás próféta tehát szerette volna kiábrándítani népét a jólét látszatából. Erről tanúskodik az alábbi idézet is.

Jeremiás 26 1 Jojakim, Jozija fia, Júda királya uralkodásának kezdetén ezt a szózatot intézte az Úr Jeremiáshoz: 2 Ezt mondja az Úr: Állj oda az Úr házának udvarába és hirdesd Júda városai lakóinak, akik imádkozni jönnek az Úr házába, azokat a szavakat mind, amelyeknek a hirdetésére parancsot adtam neked. Ne hallgass el egyetlen szót sem. 3 Hátha szót fogadnak és megtérnek gonosz útjaikról; akkor én is megbánom azt a veszedelmet, amelyet rájuk akarok hozni tetteik gonoszsága miatt. 4 Így beszélj hozzájuk: Ezt mondja az Úr: Ha nem hallgattok rám, és nem jártok törvényeim szerint, amelyet elétek tártam, 5 és nem figyeltek szolgáimnak, a prófétáknak szavára, akiket folyton-folyvást küldtem hozzátok, de ti soha nem hallgattatok rájuk: 6 ezt a templomot Silóhoz teszem hasonlóvá, ezt a várost pedig átokká teszem a föld összes nemzete előtt.

7 A papok, a próféták és az egész nép hallotta, amint Jeremiás elmondta ezt a beszédet az Úr házában. 8 Amikor tehát Jeremiás mind elmondta, amit az Úr parancsára el kellett mondania az egész népnek, a papok és a próféták megragadták és így szóltak: Halállal kell lakolnod! 9 Miért jövendöltél az Úr nevében így: "Ez a templom Silóhoz lesz hasonlóvá, ez a város meg úgy elpusztul, hogy lakója sem marad"? Az egész nép ott tolongott Jeremiás körül az Úr házában. 10 Amikor ezeket az eseményeket meghallották Júda főemberei, fölmentek a királyi palotából az Úr házába, és leültek az Úr házának új kapuja előtt. 11 Akkor a papok és a próféták így kezdtek beszélni a főemberekhez és az egész néphez: Ez az ember halált érdemel, mert ez a város ellen jövendölt, amint azt saját fületekkel hallottátok. 12 Jeremiás erre így válaszolt a főembereknek és a népnek: "Maga az Úr küldött, hogy elmondjam a templom és a város ellen mindazokat a szavakat, amelyeket hallottatok tőlem. 13 Most hát változtassatok életmódotokon és tetteiteken; hallgassatok az Úrnak, Isteneteknek a szavára; mert akkor az Úr megbánja a veszedelmet, amellyel megfenyegetett benneteket. 14 Ami engem illet, a kezetekben vagyok. Tegyetek velem úgy, ahogy jónak és helyesnek látjátok. 15 De tudjátok meg, hogy ha halálra adtok, ártatlan vér száll a fejetekre, erre a városra és lakóira, mert valóban az Úr küldött, hogy ezt mind elmondjam a fületek hallatára."

 

Ha jól szemügyre vesszük ezt a szöveget, láthatjuk, hogy nem Jeremiás, hanem Isten akarja megszólítani a népét. Isten elsődleges célja pedig nem a pusztulás, hanem a megtérés, amit ma talán életmódváltásnak mondanánk. A választott nép önazonosságának alapja az Istenbe vetett hite. Ha tehát elfordul Istentől, saját gyökereitől fordul el, amelynek vége a gyökértelenség, a gyakorlatban pedig a pusztulás. Isten tehát arra akar figyelmeztetni, hogy Izrael struccpolitikája hosszútávon pusztulásba visz. Jeremiás konkrétan a templom ellen beszél. A templom volt az a hely, ahol Isten jelenlétét tisztelték, ezért mindenki meg volt győződve arról, hogy Isten majd megvédi magát a templomban, s ezzel együtt megvédi népét is az asszír, ill. később a babiloni hadseregtől. Hiszen Isten győzelmét a katonai sikerek igazolták. E gondolatmenet hamisságát szemlélteti a Silói szentély szomorú sorsa. E szentélyt ugyanis korábban ellenséges népek feldúltak, s a föld porával tették egyenlővé. A próféta hallgatói természetesen megbotránkoznak, s a királyt és körét kérik, hogy tegyék ártalmatlanná Jeremiást. Ők nem a saját életmódjukon akarnak változtatni – amit a próféta kér tőlük – hanem inkább a körülményeket szeretnék megváltoztatni. A körülményeket, a történelmi folyamatokat persze nagyon nehéz befolyásolni, így megelégednek azzal, hogy Jeremiást elhallgattatják: Így ugyanis megmaradhatnak kényelmes ábrándjaikban, s vakon bízhatnak Istenükben, akiről úgy vélik, hogy kimenti őket minden veszedelemből. Gondolatmenetüket talán így lehetne visszaadni: Ha senki sem kritizál bennünket, az azt jelenti, hogy tökéletesek vagyunk. Ha kritizálnak bennünket, úgy válhatunk tökéletessé, ha elhallgattatjuk a kritikust. Ezért ellenség Jeremiás, s ezért olyan kényelmetlenek a mi korunkban is azok az emberek, akik szembesítenek gyengeségeinkkel. A bírósági tárgyaláson Jeremiás újra kimondja küldetésének célját: Szeretné népét megszabadítani az illúzióktól, szeretné, ha népe is felismerné a rá leselkedő különféle veszélyeket, s merne szembenézni velük, s így elkerülheti a pusztulásba vezető utat. S ha mindez még kevés, Jeremiás saját életével és a rá leselkedő veszélyekkel is tisztában van. Tudja, hogy megbüntethetik, elhallgattathatják, kivégezhetik. Mindez azonban nem változtatja meg az általa közvetített üzenetet. Nem ő a hibás azért, mert feltárt bizonyos visszásságokat, hanem a nép vezetői, akik hasznot húznak az igazságtalanságból.

Jeremiás próféta ez alkalommal megmenekül. De később még számtalan hasonlóan kellemetlen üzenettel kell fellépnie, amit oly kevésbe vesznek kortársaik. Amikor a babiloni seregek elfoglalják Jeruzsálemet, a próféta éppen fogságban van. Sorsával kevesen törődnek, a veszedelem megérkezése után sem hallgatnak szavára. Később egy csoport megkérdezi Jeremiást arról, mi lenne a legjobb taktika. Jeremiás a babiloniaknak való megadást szorgalmazza, mire ez a csoport Egyiptomba menekül, s magukkal viszik Jeremiást is – akinek szavait ezúttal sem követték. Jeremiás tehát egyrészt egy meg nem hallgatott próféta, aki rengeteget szenved azért, mert olyan dolgokat kell közvetítenie, ami sem neki, sem másnak nem tetszik. Mindezzel együtt segít azonban abban, hogy a választott nép helyesen tudja értelmezni a rátörő tragédiát. Jeremiás segít az illúziók elhagyásában, szembesít a valósággal, ami az ő idejében hihetetlenül fájdalmas volt. Segít abban, hogy a valóságban nép ne csupán a vak végzetet lássa, hanem azt az Istent is, aki a hétköznapi és tragikus események mélyén rejtőzik.

Zatkalik András
további cikkek
Folkdélutánt rendeztek Tésen Tés Folkdélutánt rendeztek Tésen Koncertdélutánt és táncházat szervezett szombaton a Múlttal a Jövőért Egyesület Tésen. tegnap 13:07 Koncept a hatvanas évekből Koncept a hatvanas évekből Attalai Gábor munkáiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában pénteken. 2024. február 24. 21:24 A veszprémi várnegyed egyik legkülönlegesebb műtárgyát ismerhetik meg a látogatók Work in progress A veszprémi várnegyed egyik legkülönlegesebb műtárgyát ismerhetik meg a látogatók Különleges helyszínt fedezhetnek fel a Veszprémi Érsekség Work in Progress programsorozatának résztvevői. Február 24-én és 25-én, az idegenvezetők világnapja alkalmából szervezett „sisakos túrán” az érdeklődők megtekinthetik a Szent Mihály Főszékesegyház altemplomát, valamint a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének monumentális barokk síremlékét, amelynek restaurálása idén vette kezdetét. 2024. február 22. 16:55 Az Európa Kulturális Fővárosa program eredményeit is felmérik Veszprémben Az Európa Kulturális Fővárosa program eredményeit is felmérik Veszprémben Háromhetes, 1200 fős, nagyszabású felmérés indul e héten Veszprémben, amely a város elmúlt hét évének változásait, kiemelten a VEB2023 EKF program hatásait kutatja. A 2017-es széleskörű vizsgálatra alapozott reprezentatív kutatás egyik célja, hogy kiderüljön, miképp látják a veszprémiek saját városukat, annak változásait, fejlődését, élhetőségét. 2024. február 21. 15:23

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.