Az elmúlt két hétben növeltük pontjaink számát, azonban a kupa küzdelmektől búcsúzni kényszerültünk.
Leitold Tamás
A Budaörs elleni derbinek igen komoly tétje volt. Egy részt a győzelmünkkel távolabb kerültünk a kieső zónától, másrészt pedig a tavalyi, itthoni súlyos vereségért vissza kellett vágnunk. Egész héten úgy készültünk, hogy a mérkőzést mindenáron meg kell nyernünk.
A találkozó első félidejében a csapatok keresték egymáson a fogást, de nem igen adódott egyik csapat számára sem helyzet. Gólt is csak egymás hibájából tudtunk elérni. Azonban a második félidőben átvettük az irányítást, jobban játszottunk, többet birtokoltuk a játékszert. S sikerült is megszereznünk a vezetést, amit a már ki sem adtunk a kezünkből. A begyűjtött pontokkal a középmezőnyhöz csatlakoztunk, amit reméljük, meg is tudunk majd tartani. Örömteli volt, hogy a Budaörs együttesének sikerült visszavágnunk a tavalyi nagyarányú vereségért.
A következő fordulóban ismét a tabella végén szereplő együtteshez látogattunk, a célunk így nem lehetett más, mint a három pont megszerzése. Mivel második csapatról volt szó, nem tudhattuk, milyen felállásban fogadnak minket. A Paks II gárdájában nem volt visszajátszó, így egy fiatal, lelkes társaság ellen kellett megküzdenünk a három pontért. A vendéglátóknak semmi más céljuk nem volt, mint hogy legalább egy pontot otthon tartsanak. Ezáltal tíz ember védekezett náluk, s ezt a védelmet egy roppant rossz talajú pályán kellett feltörnünk.
Az első félórában szinte egy kapuztunk, egy távoli lövésen kívül a kapusunknak nem is kellett játékba avatkoznia. Az első fél óra végén a mezőnyfölényünk góllá érett, s megszereztük a vezetést. A találat után sem álltunk le, tovább támadtunk és a félidő végén szinte el is dönthettük volna a mérkőzést. Azonban a jogosan megítélt büntetőt kihagytuk, így a szünetre csak egygólos előnyre tudtunk szert tenni.
A második félidő elején visszaesett a teljesítményünk. Képtelenek voltunk megtartani a labdát és nem tudtunk helyzeteket kialakítani. Mezőnyben folyt a játék. A vendéglátók vérszemet kaptak és megérezték, hogy még lehet keresnivalójuk is. Egy pontrúgás követően egyenlíteni is tudtak. Utána újra visszavettük a játék irányítását, többször eldönthettük volna javunkra a három pont sorsát, de a helyzeteinket sorra kihagytuk. A paksiak jól védekeztek és több kontrájuk is veszélyes volt. Azonban a mérkőzés maradt döntetlen, aminek mi nagyon nem örülhettünk, mert egy nyerhető meccsen pontokat hullajtottunk.
A hétvégén javítanunk kell minden áron. Ismét egy NB I-es csapat második csapata látogat hozzánk. Nem tudhatjuk, hogy a Vidi II milyen összeállításban fog érkezni, de becsülettel készülünk. Hazai pályán mindenképp itthon akarjuk tartani a három pontot. Mondom ezt azért is, mert a következő fordulókban erős ellenfelekkel mérkőzünk. A mostani győzelmünk pedig erőt, önbizalmat adhat a csapatnak, s azokon a mérkőzéseken minden előfordulhat. Mert szeretnénk meglepetést okozni mi, de ne nem akarok ennyire előre menni. Először is nyerjünk a hétvégén.
Hét közben kupamérkőzésen az élvonalbeli Haladás csapatát fogadtuk. A szombathelyiek szinte a legjobb csapatukkal jöttek. Nálunk sok volt a sérült és a beteg, de úgy gondolom – ha csak a védekeztünk is a meccs döntő többségében – , hogy szégyenkezni nem lehet okunk, mert eléggé megnehezítettük az első osztályú csapat dolgát. Viszont talán egy Kenesei Krisztiánnal voltak jobbak....Edzésnek és azoknak a játékosoknak, akik kevesebb szerepet kapnak a bajnokságban ez a kilencven perc rendkívül hasznos volt, mert újra játékba tudtak lendülni. Már csak a meglepetés hiányzott.. .Hajrá VFC!
Leitold Tamás
