Az euró sokat gyengült, és az eurózóna gazdasági teljesítménye nem volt képes növekedni 2012 évben.
Mitől is fél a piac? A kettészakadt eurózóna vezetői valós megoldások helyett a „halogatás taktikáját” választották az elmúlt időszakban. Ezt a piac nem tolerálja tovább. A német nyomásra kierőszakolt megszorító költségvetési politika nem vezet sehova. A megszorítások láthatóan gátolják a gazdaság kibontakozását, ha pedig a gazdaság nem növekszik, akkor nincs miből kifizetni a hiteleket. A költségvetési megszorítások teljesen fölösleges szenvedést okoznak Európa polgárainak. A munkanélküliség növekedésétől való félelem leszorítja a béreket, a jövedelmeket és a fogyasztást, így az összkeresletet. Nyomottá válnak az ingatlanárak, egyre több a kilakoltatás.
Az új francia elnök láthatóan növekedéspárti, ellentétben Nicolas Sarkozyvel, akik mindenben támogatta Angela Merkelt. Az új francia álláspontnak egyre több a követője Európában, sőt az Európai Központi Bank elnöke is ebbe az irányba indult el.
Mi is a legégetőbb probléma? Az utóbbi időben központi téma volt a spanyolok egyre nehezebb helyzete. A spanyol bankszféra az összeomlás szélére került. Ezt sikerült megoldani – mintegy 100 milliárd eurónyi segítséggel.
De nem csak ez a baj. Ez a kisebb probléma. Lényegesen nagyobb gond az államadósság kezelése. Egyre nagyobb kamatot kell fizetni a spanyol államnak azért, hogy az államkötvényeit megvegyék a befektetők. Már jóval több, mint hat százalékot. Ez a kamatszint már kezelhetetlen, sőt ki merem jelenteni, visszafizethetetlen. A spanyol államadósságot nem lehet kifizetni. Hogy is lehetne közel 40 %-os munkanélküliség mellett?
Hasonló a helyzet Olaszországban. Az olasz államadósság, kamatokkal együtt majdnem 2000 milliárd euró. Jelenleg szintén hat százalék fölötti kamattal tudják magukat finanszírozni az olaszok.
Ne feledjük, a két ország Európa harmadik és negyedik legnagyobb gazdasága! Ha a két ország adósságállománya kezelhetetlenné válik, akkor az eurózóna menthetetlenül szétesik.
A görögökről még nem is beszéltem. Vasárnap tartják a választásokat. A józan ész azt diktálja, hogy nyerni fognak az uniós tagságot támogató politikai erők. De ezt majd a választópolgárok döntik el. A görögök kilépése az euróövezetből borzasztó veszteségekkel járhat, akár több mint 1000 milliárd eurót is veszíthetnek a befektetők.
Úgy gondolom, az euróövezet adósságainak egy jelentős részét el kell engedni, a maradékot pedig át kell ütemezni. A befektetőket ki kell fizetni, az Európa Központi Bank „pénznyomtatási” programjának keretén belül (hasonlóan, mint az USA-ban). A csökkentett adósságállomány lehetőséget tud adni a gazdasági növekedés megindítására, munkahelyteremtésre.
Ez a lépés persze nem könnyű, hiszen rövid távon nagyon magas inflációval jár. Jelentheti ez azt is, hogy a fejlett „északi” országok polgárai a nyugdíjra szánt megtakarításaik értékének akár 50–60 %-ét is elveszíthetik. Igaz, ez mindenképp megtörténik a jelenlegi gazdaságpolitika mellett is, csak nem két év alatt, hanem 6–7 év folyamán.
Nagyon nehéz az európai helyzet, az egész kontinens gazdasági jövője forog kockán. Remélhetőleg a politikai érdekeken felülemelkedik a gazdasági racionalitás.
Lámpi Ferenc
fiókvezető
Buda-Cash Brókerház Zrt.
Veszprém
88/561-218
