Meglepően pesszimista hangnemben zajlott a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) tanévzárója, ráadásul a felszólalók egymásnak is oda-odaszóltak. Az utolsóként felszólaló Szauer István meg is jegyezte: arra számított, övé lesz a legnegatívabb beszéd, de kiderült, ebben a többiekhez képest ő "még csak iparos tanuló".
Dr. Markovszky György, a VKIK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy bő kétszáz éve a mesterembereknek még komoly presztizsük volt, a fejlett világban azonban zajlik az a folyamat, ami megfordítja az értékrendeket, a szakmunka elértéktelenedett.
"A gyerekeink 60-70 százaléka olyan végzettséghez jut, amivel nem megy semmire".
Fontos, hogy a pályaorientáció során is megmutassuk a fiataloknak, milyen lehetőségeik vannak a szakképzésben, az emberek ugyanis nincsenek tisztában a szakmák mai helyzetével, sokakban ötven évvel ezelőtti kép él. Előbb-utóbb helyre kell billennie a felborult értékrendnek, és be kell látnunk, hogy a szakképzésben részt vevő elhivatott tanulók nélkül rossz helyzetbe kerülne a társadalom. Ezt illusztrálta az a kisfilm is, amit a rendezvényen is levetítettek (a filmet cikkünk végén önök is megnézhetik).
Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke arról beszélt, hogy 2013. szeptemberében elindult a duális szakképzés, a neheze azonban csak most jön, a képzési rendszer tartósan számos kiigazítást is igényel. A magyar kormány munkaalapú, gazdasági teljesítményen alapuló társadalmat képzel el, amiben a szaktudás kiemelkedően fontos, a kamara azonban nem mindennel elégedett.
A szakképzés irányítása nem rendezett, mindent a Nemzetgazdasági Minisztérium alá kellene rendelni, szűnjön meg a többi minisztérium beleszólási lehetősége - vetette fel Bihall, aki szerint világos, operatív feladatmeghatározásra van szükség. Ki kell venni a szakiskolai képzést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felügyelete alól.
"Idén 2,0 volt az átlag a szakképzésben, így nem lehet szakképzést csinálni."
Ez alapvetően az alapfokú oktatás hiányosságainak tudható be az alelnök szerint. A jelentkezések száma nem elegendő; nem megfelelő sem mennyiségi, sem minőségi értelemben. A minőség érdekében felvételi rendszert kell bevezetni, aki ebben nem felel meg, annak nincs helye a szakképzési rendszerben. Arra kell a családokat biztatni, hogy a jó tanulók is szakmát válasszanak. Van benne perspektíva, a Mercedes és az Audi magyarországi vezetői is szakmunkásként kezdték. El kell felejteni azt a mentalitást, amely szerint ha a gyerek „nem jó semmire, akkor legyen szakmunkás”.
Szauer István, a KLIK Veszprémi Tankerület igazgatója árnyalta a képet. Kifejtette: legnagyobb problémánk, hogy a demográfiai hullám alján vagyunk, most érte el a középiskolákat az a generáció, amelynek nagyon alacsony a létszáma. Néhány éve még hétezer fölötti tanulói létszámmal kezdte meg a szakképzést a megye, mára hatezer alá csökkent a képzésbe bekerülők száma. Több mint ezer diák tűnt el a rendszerből. Szerinte a bajok nem az alapszintű oktatásban, hanem a felsőoktatásban vannak. Százhúszezer férőhely van a felsőoktatásban, és nyolcvanezer gyerek születik évente – mindenkinek biztosítva van a helye a főisolákon, egyetemeken, és így természetes, hogy mindenki ezt tűzi ki célként. Csökkenteni kell a keretszámokat.
A tankerületi igazgató elmondta: a veszprémi középiskolák profiltisztításon mentek keresztül, amíg azonban bárki indíthat gimnáziumot, addig ezt a piaci rést ki fogják használni, hiszen a családok részéről igény mutatkozik rá. Ki kell mondani azt is, hogy van egy réteg, ami képezhetetlen, le kell mondani arról, hogy esetükben a kettes átlagból jobbat faragjunk.
"Szomorúan hallottam, hogy kikerülne a KLIK-től a szakképzés" - mondta Szauer, hozzátéve: nem azért ellenzi a felvetést, "mert olyan sok örömünk van benne, ellenben nagyon sok munkánk igen".
"A szakképző iskola is iskola, a tanári szakma is egy szakma, ehhez mi, pedagógusok értünk jobban."
A tankerületi igazgató szerint ha a kamara javaslata zöld utat kapna, annak leginkább a tanulók innák meg a levét. A szakképzést ma a bizonytalanság jellemzi, a bizonytalanságnál pedig még a biztos rossz is jobb.
Az összejövetelen számos díjat is átadtak. Az év tanulója díjakat és a SZKT verseny helyezettjei részére elismeréseket dr. Markovszky György a VKIK elnöke és dr. Somogyi Istvánné főtitkár; a Kiváló gyakorlati képzőhely díjakat Bihall Tamás MKIK alelnök; a mesterleveleket pedig Kleeberger Tünde, a Mestervizsga Bizottság elnöke és Bogdán József, a VKIK kereskedelmi tagozat alelnöke adták át.