Nem erősségünk az autós témájú anyagok készítése, így kissé vonakodva fogadtuk el a Jász-Plasztik Autócentrum Kft. meghívását, de a roadshow-n szereplő típusokra rákeresve már könnyen meggyőzhetőek voltunk. Bizonyára sokaknak beszédesek az SLK, vagy éppen a CLA betűhalmazok az AMG-ről nem is beszélve, mi inkább a külső alapján döntöttünk és a realitás talaján maradva megállapítottuk, hogy nem valószínű, hogy a közeljövőben hasonló négykerekűekben ülhetünk.
Érkezésünket követően Rakk Attila szalonvezető lelkesen mutatta be az udvaron sorakozó álomautókat. Ejha – állapítottuk meg, de ez nem az elhangzó adatoknak szólt, mert abból egyedül a Mercedes szó volt ismerős, hanem az elénk terülő látvány hozta ki belőlünk a csodálkozást, hiszen egyre jobban átéreztük, hogy nem mindennapi élményben lesz részünk. Egyikünk sem autóbolond, így nem igazán jutott el az agyunkig a dicséretes számok halmaza, egyelőre megmaradtunk a vizuális élménynél.
Mivel később biztosították, hogy tudásunk a márka felismerésén túl is terjedjen, íme a lista, hogy milyen autók sorakoztak a szalon előtt ezen a borongós délutánon. A sor elején egy új C-osztály C 220 CDI állt, csak úgy a konvoj felvezetőjeként, az igazi csodálnivalók mögötte pihentek. E 63 AMG S-modell, A 45 AMG, SLK 200, CLA 45 AMG (kizárólag Kecskeméten készül), C Coupé 250 CDI. Aha, szépek.
A kötelező papírmunka után jött a kulcsok kiosztása, kisgyerekként vártuk, hogy melyik autót próbálhatjuk ki elsőként, de vérre menő harcra nem volt szükség, az 50 kilométeresre tervezett tesztkör alatt mindegyikbe ülhettünk egy keveset. Kollégám “megnyerte” a kabriót, az sem zavarta, hogy épp csepereg az eső, lehajtott tetővel közlekedni mégis csak egy különleges életérzés.
Nekem az A 45 AMG jutott az első néhány kilométerre és az utolsó három betűnek igen nagy jelentősége van, hiszen ez a technika a motor elindításakor a fülünkön keresztül azonnal a szívünkig hatol megbontva a normál sinus ritmust. Az AMG magában hordozza az erőkifejtést, a kezelhetőséget és a hangot, tovább 500 egyedi alkatrészt, amit csak az adott modell tartalmaz. Az egész lelke természetesen a motor, ami manufaktúrában készül, vagyis minden egyes motort egyetlen technikus szerel össze, amit a végén aláírásával dokumentál.
Az első csodálkozáson átesve jöttek újabbak, gombok, vezérlőpanelek, kijelzők szinte minden irányba és természetesen automata váltó, és mindez a swiften nevelkedett lelkemnek nagyon furának tűnt. Kicsit idegennek éreztem a környezetet, ám mégis tiszteletet érdemelt a belső tér, akaratlanul az inggalléromat is megigazítottam. A jobb kezem egész úton nem találta a helyét, a bal lábam is életemben először feleslegesnek érezte magát, de azért meg tudnám szokni. A tükrök beállítása is kisebb problémát okozott – kivéve a belső tükör, amit a sok elektronika ellenére kézzel lehetett állítani valamennyi modellben –, ezért egyéb technikai furmányok felfedezésére nem vállalkoztam, pedig volt bőven. Korábban azt gondoltam, hogy a 10 millió forintnál drágább autókban nincs irányjelző, legalábbis ezt tapasztaltam a hétköznapokban, de örömmel láttam, hogy bizony ezekbe az autókba is beszerelték és még működött is, így ajánlom másoknak is a használatát. Miután mindenki elfoglalta a saját járművét, az igen díszes társaság megkezdte a tesztkört. Kupl… Hoppá, hoppá. Fék, D fokozat, pici gáz, így lesz a jó.
A konvoj előbb benézett Veszprémbe, majd Tótvázsony és Balatonfüred következett. A parton szinte érezhetően megállt az élet, amikor a hat csillagos márka lassan végigvonult a Zákonyi utcán. Talán még a kevésbé hozzáértőknek is feltűnt, hogy nem egy eltévedt német turistacsoport halad át a városon, hanem valami különleges élmény részesei lehetnek egy rövid időre, amit néhány egy-egy fényképpel is igyekeztek megörökíteni.
Az út során körülbelül 10 kilométerenként más-más Mercedesbe ülhettünk, így a végére mindegyiket kipróbálhattuk. Az utolsó etapra jutott nekem mind közül a legerősebb vas, az E 63 S AMG, egy 2 tonnás, 585 lóerős, 800 Newtonméteres csoda. Tér és idő megváltozott, csak az őszinte erő és a hihetetlen biztonságérzet maradt. 0-ról 100-ra 3,6 másodperc alatt gyorsul fel a limuzin – gyári adat, nem próbáltam, de tényleg –, ami elegendő arra, hogy bármi ami mögöttünk van, egy szempillantás múlva csak egy apró pont legyen a távolban. Mellé természetesen jár távolságtartó tempomat, holttérfigyelő, sávtartás és egyéb asszisztens szolgáltatások, amik mind a nagyfokú biztonságot szolgálják. Örülök, hogy az árát csak utólag néztem meg – közel 50 millió forint –, így megmaradt a vezetésélmény és nem azon aggódtam, hogy ha valami baja történik, a teljes fizetésemet feláldozva az életem végéig törleszthetem... és még egy kicsit.
Köszönjük a lehetőséget a Jász-Plasztik Autócentrum Kft-nek.






