- a Bizottság üdvözli az elmúlt fél évben a makrogazdasági helyzet javulását, az export és a belső kereslet növekedését
- a javulás jórészt egyszeri ösztönzőknek volt köszönhető (MNB Növekedési Hitelprogram, rezsicsökkentés, közmunka program, EU források), így az már nem olyan egyértelmű, hogy a mögöttes, valós gazdasági folyamatok is ennyire kedvezőek-e
- a folyó fizetési mérleg többlet csökkenti a külső eladósodottságot, az állampapírok iránti kereslet igen masszív, így a szuverén finanszírozás zökkenőmentesen biztosított
- bár a sérülékenység ezen a területen is fennáll, a magas megújítási igény ill. a továbbra is magas adósságszintek miatt
- bár a GDP arányos államháztartási deficit a 3%-os maastrichti limiten belül marad, az adósság nem került stabilan csökkenő pályára
- ennek teljesítéséhez további fiskális intézkedésekre lenne szükség
- az adósságcsökkenés elmaradásával Magyarország megsértheti a Stabilitási és Növekedési Paktumot, ami 2015 tavaszán a túlzott deficit eljárás (EDP) újbóli megnyitásához vezethet
- a Bizottság hangsúlyozza a növekedésbarát fiskális intézkedések szükségességét
- strukturális reformok révén javítani szükséges a középtávú növekedési kilátásokat is, konkrétan egy stabil és jobban kiegyensúlyozott társasági adórendszer, a szektoradók kivezetése, és az alacsony jövedelműek adóterhelésének csökkentése révén
- a gazdasági növekedés érdekében szükséges a normál hitelezés helyreállítása, ennek érdekében a bankok adóterhelésének mérséklése
- a devizahiteles programmal kapcsolatosan a jelentés a felek közötti konzultáció és a megfelelő tehermegosztás szükségességét emeli ki
Vélhetően a magyar kormány a fenti ajánlások közül – legalábbis az eddigi gazdaságpolitikai fő irányok megtartása esetén – nem sokat fog megvalósítani és további problémát jelent, hogy a stagnálásközeli adósságszintet is úgy sikerült csak az elmúlt évben elérni, hogy az év vége előtt kevesebb volt a kibocsátás és lemerült a kincstári számla egyenlege. Ráadásul, a piaci vélemények eddig nemigen számoltak az európai források újbóli megnyitásával, így amennyiben a fenyegetést a további EU ill. bizottsági vélemények is megerősítik, az újabb adalékot tehet hozzá a forint sérülékenységéhez. Ez nem feltétlenül azonnali és tartós gyengülést jelent, de azt igen hogy bizonytalanabb piaci időszakokban átlag feletti gyengülést mutathat majd a hazai deviza.
Az államadósság csökkentése helyes irány, azonban az adósság jelentős része deviza. Így a gyenge forint akadályozza, az adósság érdemi csökkenését.
Lámpi Ferenc
Buda –Cash Brókerház Zrt
Veszprém
