Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. szeptember 19. Vilhelmina
Veszprém
17°C
2024. szeptember 19. Vilhelmina
Veszprém
17°C

Máshol sincs kolbászból a kerítés

2015. február 24. 9:00
Pataky Andreával, a Hajópincér Iskola regionális igazgatójával beszélgettünk a külföldi munkavállalás kihívásairól.

A magyar fiatalok kétharmada nem itthon képzeli el jövőjét. A külföldi munka népszerűségét mutatja, hogy a KSH adatai szerint negyedével dolgoznak külföldön többen, mint egy évvel korábban.

Pataky AndreaPataky Andrea

– Többféle vélemény van arról, hogy az emberek miért mennek külföldre. Te, aki ezzel foglalkozol nap mint nap, mit tapasztalsz?

– Számos embertípus van. Szerintem az emberek egy része azért megy, mert kalandvágyó, és itthon kevésnek érzik azt, ami velük történik hétfőtől péntekig. Ők általában kitalálják, hogy elmennek hajóra dolgozni, világot látnak, és még pénzt is keresnek emellett. A másik indok pedig egyértelműen az anyagi haszonszerzés, mert azt gondolják, hogy itthon talán nehezebben lépnek egyről a kettőre. A 20-30 év közötti fiatalokat inkább a kalandvágy, míg az idősebbeknél inkább az anyagi dolgok játszanak közre. Annak idején huszon-pár évesen én is a kaland kedvéért indultam útnak Amerikába, később pedig óceánjáró hajóra dolgozni.

– Mik a kedvelt célországok?

– Akik angolul beszélnek, azok közül nagyon sokan mennek Angliába, Írországba és Skóciába, akik németül, ők inkább Németországot, Ausztriát, vagy esetleg Svájcot célozzák meg. Emellett pedig a folyami és óceánjáró hajókat is rengetegen választják.

– Sokan felkészületlenül adják rá a fejüket a külföldi munkára…

– Nagyon sokan azt gondolják, hogy ha átlépik az országhatárt, és megérkeznek például Ausztriába, ott egyből kolbászból van a kerítés, és hátba vágják őket egy zsák pénzzel, de sajnos nem így van. Ha valaki külföldre indul, ugyanúgy rengeteget kell dolgozni, ugyanúgy szükség van a nyelvtudásra, még akkor is, ha valaki mosogatni vagy takarítani megy. A „söprűvel majd úgysem kell beszélgetni”– gondolják sokan. Erre azt szoktam mondani, hogy igaza van, nem a seprűvel kell beszélnie, de nem meglepő módon külföldön is vannak kollégák, vannak főnökök, esetleg még vendégek is. Velük bizony kommunikálni kell.

Magyarországon is fontos a magyar nyelv ismerete, miért gondolják, hogy külföldön ez másképp van?

– Mindenképp szükséges a célország nyelvét beszélni?

– Ha valaki elindul egy idegen országba, legfontosabb az adott nyelv ismerete, különben nagyon kiszolgáltatottá válik, és könnyen átverhető. Emellett természetesen szükséges egy megfelelő szakmai tapasztalat és végzettség, attól függően, hogy mit dolgozna. Ha valaki tényleg hozzáértő és nyelvet, vagy nyelveket beszélő, nagyon jó munkaajánlatai lehetnek, de aki 8 általánossal és nyelvtudás nélkül megy külföldre, nagyon hamar itthon találhatja magát. A mi iskolánkból – ami hivatalos közvetítő cég is egyben – például felkészületlen embereket nem is tudunk elhelyezni. Ilyenkor mindig nyelvtanfolyamot, szükség esetén szakmai továbbképzést ajánlunk. Ha nem beszéled a nyelvet, senki sem fog veled activity-t játszani.

– Sok embert átvernek?

– Nagyon fontos leellenőrizni a közvetítőcégeket, akiknek a működéshez megfelelő engedélyekkel is rendelkezni kell. Sok úgynevezett „kamucég” van, akik bizonyos pénzösszegekért külföldi munkát ígérnek mindenféle álomfizetéssel, nyelvtudás nélkül, de utána se pénz, se munka, se semmi, eltűnik az álom. Aki elindulna ezen az úton, mindig tájékozódjon, nézzen utána a cégeknek, esetleg kérjen referenciákat.

– Kiknek ajánlott a külföldi munka?

– A vendéglátásról tudok inkább beszélni, hiszen mi elsősorban hajókra és szárazföldi éttermekbe, szállodákba keresünk személyzetet. Szerintem aki talpraesett, magabiztos, beszéli az adott ország nyelvét, pozitívan áll a dolgokhoz, az meg tud maradni külföldön. Mivel nem egy nehéz szakmáról beszélünk, ezek hiányában könnyen pótolható az ember. Azt gondolom, hogy hosszútávon

az az ember állja meg a helyét akárhol – nem csak külföldön –, aki tud alkalmazkodni.

Természetesen nem mindenki alkalmas erre.

– Milyen véleménnyel vannak rólunk, magyarokról?

– Általában nagyon jó véleménnyel vannak a magyarokról, hiszen szorgalmasak és kitartóak vagyunk, de nyilván ez is egyénfüggő.

– Mennyien maradnak kint végleg?

– A diákoknak mi azt szoktuk tanácsolni, hogy menjenek külföldre, szerezzenek egy kis tőkét, és tapasztalatot, majd pár év után mindenképpen itthon fektessenek be és kamatoztassák a kint szerzett tudásukat. A külföldön eltöltött pár év ugyanis mindenképp hozzátesz az emberhez, hiszen kinyílik a világ, az ember sokkal magabiztosabban és nyitottabban tér haza.

Nyolc éve dolgozom a Hajópincér Iskolában, és a tapasztalat az, hogy előbb-utóbb mindenki itthon képzeli el a jövőjét. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy több ezer emberből mennyi az, aki elmondása szerint sosem jönne vissza Magyarországra. Hiszek abban, hogy mindenki maga irányítja a sorsát, és aki sikeres tud lenni külföldön, az sikeres tud lenni Magyarországon is

Ge. Á.
Domján Attila
további cikkek
A forrásszerzésben és az egymásra találásban is segít Veszprém fejlesztésösztönző irodája A forrásszerzésben és az egymásra találásban is segít Veszprém fejlesztésösztönző irodája Egy lehetőséget kapott a régió, hogy az Európa Kulturális Főváros programsorozat után se torpanjon meg, sőt tovább lépjen és immáron ne csak tervezze, hanem meg is tudja valósítani a kreatív iparban az ötleteit, hangzott el csütörtök délután Veszprémben az Óváros tér 25. szám alatti Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) megnyitóján, ami első vidéki képviseletként nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy segítsen a régió vállalkozásainak és civil szervezeteinek megcélozni az Európai Unió közvetlen forrásait, mellette pedig a közreműködésével épüljenek az üzleti kapcsolatok is, amiben jelenleg a legnagyobb lemaradásban vagyunk. 2024. szeptember 13. 14:19 Egy multi köntösébe öltöztetett családi vállalkozás Egy multi köntösébe öltöztetett családi vállalkozás Harmincöt év ugyanazon a munkahelyen figyelemreméltó teljesítmény akkor, amikor sokan néhány évente váltogatják, hogy hol keresik meg a kenyerüket. Harmincöt év egy német multinacionális vállalatnál pedig még különlegesebb statisztika, amikor ezek a cégek a leginkább a fluktuációval küzdenek. A Balluff-Elektronika Kft. viszont ilyen szempontból kakukktojás a veszprémi vállalkozások között. Még tartott a rendszerváltás átmenete, amikor megvetették a lábukat a Királynék városában, valaki pedig már akkor a csapat tagja volt. Répásy Zoltánnal beszélgettünk ezekről az évekről és az azóta eltelt három évtizedről, Takács Ákossal, a Balluff ügyvezetőjével pedig a globális gazdasági trendekről és a Balluff jövőképéről. 2024. szeptember 17. 10:51 Pályázattal támogatják a vidéki kávézókat Pályázattal támogatják a vidéki kávézókat Mintegy ezer vidéki kávézó és alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely pályázhat hétfőtől egymilliárd forint értékű vissza nem térítendő forrásra - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) hétfőn. 2024. szeptember 9. 11:31 Veszprémből segítenek megcélozni az EU kiaknázatlan forrásait Veszprémből segítenek megcélozni az EU kiaknázatlan forrásait Szeptember közepén megnyílik Veszprémben az Óváros téren a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda első vidéki képviselete, és a Pannon Egyetemmel közös szervezésben a ForrásTÉR közösségi helyiség, ami olyan főként ingyenes szolgáltatásokat kínál a helyi cégeknek, intézményeknek és civil szervezeteknek, amiért a piacon több millió forintot is elkérhetnének mások. dr. Petri Bernadettel, az MFOI ügyvezetőjével, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosával részletesen beszélgettünk ezekről, de kiderült az is, milyen új forrásokat tudnak megcélozni az Európai Unióban a magyarok az ő segítségükkel. 2024. szeptember 9. 22:09

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.