A Lovassy a Fény nemzetközi évéhez kapcsolódó programsorozatának legutóbbi eseményén a veszprémi asztrofotós – akinek képeivel gyakran találkozhatunk a NASA fotógyűjteményében és a National Geographic weboldalán is – műhelytitkaiba avatta be az érdeklődőket.
Elmondta: az asztrofotográfia kezdetei a dagerrotípia korába nyúlik vissza, amikor először lefotózták a Holdat. A világ első asztrotájképét 1904-ben Steichen készítette, The Pond – Moonrise címmel. Ez a XX. század végére minden idők legdrágább fotográfiája lett.
Mára Európa lakosságának 95 százaléka elvesztette az esélyt, hogy a Tejutat láthassa a fényszennyezettség miatt. A környezetvédelem egy formája lett a fényszennyezettség elleni küzdelem, a csillagos égbolt látványának védelme. Magyarországon a Zselicben és a Hortobágyon van csillagoség-park, de itt, a Bakonyban is szerencsés helyzetben vagyunk, találhatunk tiszta, sötét helyeket.
Beszélt a technikai feltételekről is. Megtudhattuk, hogy az analóg fényképezőgépek alkalmasabbak voltak csillagíves képek készítésére, ugyanis hosszú órákon át tartó expozíció hatására sem zajosodott a kép, míg a digitális technológiával ehhez egy perc is elég. Hosszabb expozíciót csak fél-egyperces felvételek sorozatából lehet összeállítani.
„Fontos számomra, hogy természettudományos vagy oktatási szempontból is értelmezhetők legyenek a képeim, azokra egy sztorit is fel kell építeni, hogy elmesélhetők legyenek.”
A Lovassy Gimnázium koordinálta a Fény Évéhez kapcsolódó eseményeket a megyében, és ők hirdették meg azt a diákoknak szóló fotópályázatot is, melynek eredményeit előadása után Ladányi Tamás hirdette ki. A harmadik helyezett Auerbach Máté, a második Kamondy Katalin, a győztes pedig Isztl János lett. A legjobb pályamunkákat Ladányi asztrofotóival együtt kiállították az iskola aulájában.
